„Tholosz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: is:Býkúpugröf |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''tholosz''' kör alaprajzú sírépítmény. Gyakran álkupolával fedték, néha maga a szó a kupolát jelenti. Különösen a bronzkori Égeikumban volt elterjedt.
A '''tholosz'''ok (vagy álkupolasírok) a [[mükéné]]i civilizáció méhkashoz hasonló építményei voltak voltak. Valószínűleg a korábbi kamrás temetkezésekből fejlődtek ki. Dombok oldalába vájták őket, a kupolát úgy alakították ki, hogy egyre szűkebb köröket raktak ki az építőkövekből, a végül megmaradó nyílást egyetlen kővel fedték be. Kötőanyagot nem használtak, a sírt a tömbök önsúlya és egymásra nehézkedése tartotta meg. A kései sírok teljes egészében szépen faragott elemekből álltak. A munkálatok és szertartások befejezése (ill. a temetkezési hely megtelése)után a sírhoz vezető utat (''dromosz'') földdel feltöltötték, így az építmény nagyrésze a felszín alatt feküdt. A legtöbb családi nyugvóhely volt, a holtakat egyszerűen a földre fektették, ritkábban gödröt is ástak nekik. Némelyik tholoszban a fő terem mellett egy kisebb szoba is található – nem tisztázott, hogy itt a kincsek voltak-e vagy maguk a testek.▼
==Típusai==
===Kora minószi tholosz===
Tholoszépítmények Kelet-Krétáról ismertek. Három részből állnak: dromosz (bejárathoz vezető felvonulási út), sztomion (bejárati rész), thalamosz (maga a sírkamra). Bejáratuk szűk, mindössze 1 x 1 méteres, lapos kővel fedték el. A bejárati rész szemöldökgerendája középtájt vastagodik, ezt a [[tehermentesítő háromszög]] felé tett első lépésként lehet értékelni. Lehetséges, hogy álboltozat fedte őket. Minél nagyobb volt ugyanis a sírkamra átmérője, a fal annál vastagabb volt (mert ezt tarthatta csak meg a nagy súlyú álkupolát). Néhány sír belsejében köveket is találtak, mintha a boltozat beomlott volna. Annyi kő azonban sosem került elő, hogy abból fel lehessen építeni egy egész boltozatot. A krétai tholoszok - mint az ókori Keleten előkerült példák - kollektív temetkezési helyként szolgáltak.
===Mükénéi tholosz===
[[Image:Atreus-2.jpg|thumb|Atreusz kincsesházának metszete]]
A [[mükénéi kultúra]] tholoszainak speciális definíció járhatna. Ha tholoszt emlegetnek, sokszor csak a mükénéiekre gondolnak. A mükénéi tholosz a krétaiból fejlődhetett ki, részei: dromosz, sztomion, thalamosz. Ezek a sírok azonban nem kollektív temetkezési helyek. Összesen tizet ismerünk, kilencet Mükénében és egyet Orkomenoszban. Nevüket Mükénéhez köthető mitológiai személyekről kapták, se mind a régészeti, mind a művészettörténeti irodalomban meghonosodott (nevezhették volna őket a régészeti gyakorlatnak megfelelően 1-től 9-ig terjedő számokkal is. Három csoportba lehet őket osztani közöss jellegzetességeik alapján. Ez alapján fejlődési sorrendet is fel lehetne állítani, azonban bizonyíták nincs, hogy valóban az egyszerűbb szerkezetű tholoszból alakult volna ki a bonyolultabb.
▲
Ez a sírtípus a [[Kr. e. 16. sz]]-ban kezdett terjedni. Mükéné környékén összesen 9 található, 2 közvetlenül a vár tövében, 7 a környező domboknál.
8 ⟶ 20 sor:
A vár közelében található két sírt a hagyomány [[Klütaimnésztra]] (a távolabbi) és [[Aigiszthosz]] nyughelyének tartja. Valójában igen nagy különbség van a két tholosz keletkezési ideje közt: az előbbit [[Kr. e. 1220]]. k. emelték (a legfiatalabb valamennyi közül), az utóbbit két és fél évszázaddal korábban. Az Aigiszthosz-sír teteje már beszakadt. Klütaimnésztra sírját a legenda szerint már a török korban felfedezték, a basa több ökörnyi aranyat hordatott ki belőle. A modern kor számára csak akkor vált ismertté, amikor a helybéliek csatornát kezdtek építeni, és véletlen a sírba botlottak.
==Forrás==
{{művlex}}
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001//1het/muvtori/megold1.html sulinet.hu]
*[http://projectsx.dartmouth.edu/classics/history/bronze_age/index.html projectsx.dartmouth.edu]
[[Kategória:Síremlékek]]
| |||