„Juhász Nagy Sándor (politikus)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
7. sor:
Már egyetemi tanulmányai befejeztével ([[1909]]) politizálni kezdett, belépett a [[Függetlenségi és 48-as Párt]]ba, s a debreceni pártszervezet titkára, majd ügyvezető alelnöke lett. [[1912]]-ben megalapította a [[Debreceni Reformtársaság]]ot, amelynek vezetését is magára vállalta, s a cívisvárosban a radikális demokrata eszmék (földreform, választójog) harcos szószólójává vált. Miután pártjában [[1916]] júliusában szakadás következett be, a [[Károlyi Mihály]] köré szerveződő csoporthoz csatlakozott, s [[1917]] júliusától a [[Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt]] [[hajdúszoboszló]]i nemzetgyűlési képviselője lett.
 
Az [[1918]]-as [[őszirózsás forradalom|őszirózsás forradalmat]] követően, [[november 2.|november 2-ától]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium politikai államtitkára, [[1919]]. [[január 25]].|január 25-étől]] pedig [[Berinkey Dénes]] kormányában igazságügy-miniszter lett. A [[magyarországi Tanácsköztársaság]] [[március 21.|március 21-e]]i győzelmét követően a politikai életből visszavonult és Debrecenben élt. A kommün összeomlása után [[Bécs]]be emigrált, és csak [[1923]]-ban tért haza. Hamarosan a tiszántúli református egyházkerület főjegyzője lett. A politikai közéletben kevesebb részt vállalt, de az 1930-as évektől mind több liberális ellenzéki megmozdulásban vett részt. [[1931]]-ben a választáson is indult hajdúszoboszlói választókerületében, de feltételezett visszaélések miatt kormánypárti ellenfele nyerte meg a szavazást. Juhász Nagy később [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] politikáját támogatta, s a választások alkalmával korteskedett is mellette.
 
Magyarország [[1944]]. [[március 19.|március 19-e]]i német megszállását követően, [[április 16.|április 16-án]] a [[Gestapo]] mint baloldali elemet letartóztatta, de pár nap vallatás után elengedték. 1944. [[december 21.|december 21-étől]] [[1945]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-éig]] az [[ideiglenes nemzetgyűlés]] alelnöke, 1945. [[november 4.|november 4-étől]] pártonkívüli nemzetgyűlési képviselő volt. Ugyancsak 1945-ben [[ítélőtábla]]i tanácselnökké, illetve [[egyetemi tanár]]rá nevezték ki.