„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség ([[Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A [[Csehszlovákia|Csehszlovák Köztársaság]] megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes végeztek adminisztrátori feladatokat. A [[Csehszlovákia|csehszlovák]] hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. [[XI. Pius pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az [[Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye|eperjesi]] és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után [[Munkács]]ot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az [[Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye|eperjesi püspökség]] marad meg a görög katolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus egyház]]at és minden vagyonát a Moszkvai Pátriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görög keleti egyház]] veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartózatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görög katolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta a [[Ortodox kereszténység|pravoszláv egyház]]zal. A meglévő 292 egyháközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[Torontói Szlovák Görög Katolikus Egyházmegye|Torontói Szlovák Eparchiát]], melyet a Torontói Ukrán Görög Katolikus Eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és a [[Ortodox kereszténység|pravoszláv]] híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9 000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben [[II. János Pál pápa]] apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|kassán]] [[Kassai Görög Katolikus Exarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30]].|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[Pozsonyi Görög Katolikus Egyházmegye|görög katolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[Kassai Görög Katolikus Egyházmegye|kassai apostoli exarchátust]] és az addigi [[Eperjesi Görög Katolikus Főegyházmegye|eperjesi görög katolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.