„Philippe de Montmorency, Horne grófja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
3. sor:
[[Kép:Brussels - Egmont et Hornes -_20050616bis.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Lamoraal van Egmont]] és Horne grófok emlékműve a [[brüsszel]]i Petit-Sablon parkban.]]
 
'''II. Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja''' (* Ooidonk kastély, [[Nevele]] grófság, [[Spanyol-Németalföld]], [[1526]]. – † [[Brüsszel]], [[1568]]. [[június 5.]].), neve [[flamand_nyelv|flamand]]ul ''Filips van Montmorency, graaf van Horne,'' [[francia_nyelv|franciául]] ''Philippe de Montmorency, comte de Hornes'': a [[Montmorency-család|Montmorency-ház]]ból származó katolikus főnemes, Horne ''(Hoorn)'' grófja, Heusden, Altena és [[Weert]] bárója, az [[Aranygyapjas rend]] lovagja, [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] [[Spanyolország királyainak listája|spanyol király]] alatt [[Flandria]] és [[Artois]] helytartótanácsainak tagja, a németalföldi szabadságküzdelmek egyik vezéralakja és mártírja. Harcostársával, [[Lamoraal van Egmont]] gróffal együtt [[Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel|Alba hercege]] halálra ítéltette és Brüsszel főterén kivégeztette. Grófi családnevét ''Hoorne, Horne, Horn'' alakokban is írják.
 
==Élete==
25. sor:
[[1567]] augusztusában azonban II. Fülöp király Don [[Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel]]t, Alba 3. hercegét (1507–1582) katonai és politikai teljhatalommal Németalföldre küldte, hogy állítsa helyre a királyi hatalmat a tartományokban. Orániai Vilmos elmenekült a fővárosból, Egmont és Horne grófoknak is ezt tanácsolta, de ők biztonságban érezték magukat, és helyükön maradtak. Egmont grófja lojálisnak mutatkozott, Alba hercegének oldalán lovagolt be Brüsszelbe. Margit hercegnő régensi hatalma névlegessé vált ([[1567]] decemberében lemondott.
Philippe de Montmorencyt, Horne grófját [[Lamoraal van Egmont]] gróffal együtt [[1567]]. [[szeptember 9]].|szeptember 9-én]] [[Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel|Alba hercege]] letartóztatta. A [[gent]]i várban őrizet alá helyezték őket. Rögtönítélő bíróság (úgynevezett „Vértörvényszék”) elé kerültek annak ellenére, hogy mindketten katolikusok voltak. Az [[Aranygyapjas rend]] lovagjait megillető kiváltságaikat figyelmen kívül hagyták (hivatalosan csak maga a király ítélhetett volna felettük).
 
[[Felségárulás]] és lázadás bűnéért halálra ítélték őket. Utolsó éjszakájukat a brüsszeli Főteret ''(Grand-Place / Grote Markt)'' szegélyező Királyi házban ''(Maison du Roi / Broodhuis)'' töltötték. [[1568]]. [[június 5]].|június 5-én]] Brüsszel főterén mindkettőjüket lefejezték, velük harcostársukat, [[Tobias van Leeuwen]]t is. [[Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel|Alba hercege]] rajtuk kívül még 8000 németalföldi nemest és polgárt végeztetett ki, hasonló vádakkal, de nem tudta elfojtani a lázadásokat.
 
Filips van Montmorencyt, Horne grófját [[Weert]] városában, a Szent Márton-templomban ''(Sint Martinuskerk)'' temették el. A jogtalan kivégzések elemi erejű felháborodást váltottak ki, kirobbant a [[Németalföldi szabadságharc|nyolcvanéves háború]], ami elvezetett az észak-németalföldi spanyol hatalom megszűnéséhez.