„Kara Musztafa pasa” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
1. sor:
[[Kép:Kara Mustafa Pasha.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Kara Musztafa]]
'''Kara Musztafa''' ([[1634]]/[[1635|35]]. – [[Nándorfehérvár]], [[1683]]. [[december 25.]].) török nagyvezír. Az ő ideje alatt indult meg [[a török kiűzése Magyarországról]], s a háborúban miatta szenvedett hazája döntő vereséget, ami visszafordíthatatlan hanyatlás útjára terelte a birodalmat.
 
Fiatal [[kajmakám]]ként [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír mellett szolgált. Az [[1660]]-as években részt vett az [[Égei-tenger]]en, a velenceiek ellen vívott harcokban, az ún. [[kandiai háború]]ban. [[1672]]-ben a szultánnal és a nagyvezírrel vonult a lengyelek és az oroszok ellen indított háborúba, [[Ukrajna|Ukrajnába]]. A lengyelekkel folytatott harcok végeztével Köprülü meghalt és ő lett az új nagyvezír, aki továbbra is fenntartotta Ukrajna meghódításának tervét. Miután az első török hadjárat kudarcba fulladt az ország oroszok uralta részében folytatódott a harc és az őj nagyvezír személyesen állt a sereg élére. Elfoglalta Ukrajna jó részét, több győzelmet aratva az orosz-ukrán-kozák seregek felett, de erői veszteségei akkorák voltak, hogy inkább lemondott a területről. Ehelyett felelevenítette a szulejmáni-tervet, [[Bécs]] meghódítását. [[IV. Mehmed]] szultánt sikerült rávennie a kecsegtető lehetőséggel, mert úgy vélte, hogy [[I. Lipót]] császár azért törekszik a békére, mert gyenge. Alaposan túlbecsülte hazája erőforrásait, nem látta a belső problémákat, amelyeket elődje oly nehezen igyekezett megszüntetni, s értelmetlen módon abban bízott, hogy egy nagy győzelem kiküszöböli a hanyatlást kiváltó problémákat. Bár Köprülü is Bécs meghódítását tervezte, de új, jobb módszerekkel, most Musztafa egyből a császárváros falainak akart menni. Ebben a dicsőség és kincsvágy is hajtotta.
 
A források szerint óriási, 230 ezer fős sereget vont össze (valójában csak 130-150 ezret) és a franciák biztatásával [[1683]]. [[június 7]].|június 7-én]] elindult [[Ausztria]] ellen. A Habsburgok ekkor szövetségben álltak [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvániával]], akivel megállapodtak abban, ha bármelyikük fővárosát török támadás érné, egymás segítségére sietnek. Musztafa ezt ellenben nem mérte fel, sem pedig azt, hogy Lipót mögött áll a [[Német-római Birodalom]].<br>
A Bécs városát halálos gyűrűbe fogó sereget a német birodalmi és lengyel hadak, [[III. János lengyel király|III. (Sobieski) János lengyel király]] és [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] herceg vezetésével a [[kahlenbergi csata|kahlenbergi csatában]] szétverték [[szeptember 12]].|szeptember 12-én]].<br>
A vereségért Musztafa selyemzsinórt kapott [[Nándorfehérvár]]on. Kivégzése előtt állítólag szomorúan ennyit mondott, ha halálával a szultán elkerülheti a vereséget, önként vállalná.