„A forint árfolyamsávja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Százalék- és ezrelékjelek, valamint Celsius- és mindenféle fokok körüli rendezés
16. sor:
==Az árfolyamsáv megszüntetése==
===Előzmények===
A 30 százalék széles árfolyamsávot 2001-ben azon várakozás mellett hozták létre, hogy Magyarország 2006-ban bevezeti az [[euró]]t, azaz 2004-ben már az ugyanilyen szélességű sávot alkalmazó [[Európai Árfolyam Mechanizmus]] (ERM-2) része lesz. Az ezt követő években azonban a romló gazdasági mutatók lehetetlenné tették az ERM-belépést és az euró bevezetése az egyre távolabbi jövőbe tolódott. Az átmenetinek tekintett 30 százalékos%-os sáv így hosszú időre fennmaradt és már 2002-2003 fordulójára valósággá vált az az elméleti ütközés, amelyre a piaci közgazdászok egy része kezdettől figyelmeztetett: a Magyar Nemzeti Banknak akkor is a sáv erős szélén belül kell tartania a forintot, ha inflációs célja védelmében a sáv szélénél is erősebb szintre kellene tornásznia a forintot.
 
2003 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzati túlköltekezés nyomán az infláció túlszalad az MNB célján és a cél nem érhető el a sávon belüli forinttal. A forint az [[Európai Unió]] bővítése számára utat nyitó ír népszavazás nyomában a sáv szélére erősödött, amiben szerepet játszott az a spekuláció is, hogy eltörlik a forintsávot (amibe azonban a gyenge forint politikáját folyató [[Medgyessy Péter]] vezette szocialista kormány azonban nem ment bele). Ez volt az „első forintválság”, amelyet 2004 folyamán még kettő követett, ezúttal már a forint gyengülését maga után vonva, hiszen a befektetők tudatára ébredtek a magyar gazdaság alapjai meggyengülésének. Az árfolyamsáv kérdése évekre feledésbe merült.