„Népfelkelés (intézmény)” változatai közötti eltérés

A '''népfelkelés''' történelmi hadjogi kategória. Népfelkelésnek nevezzük a fegyveres erő alkalmazásának azt a részét, mely a [[nemzetközi jog]] oltalma alatt áll. Lényege, hogy egy kirobban nemzetközi fegyveres konfliktusban azon személyek számára is lehetővé válik az aktív részvétel, akik erre egyébként a hadviselés joga alapján nem lennének jogosultak - így elsősorban a polgári lakossághoz tartozó személyek. Népfelkelésben való részvétel esetén őket a katonákkal azonos jogállás illeti meg, aminek akkor van komoly jelentősége, amikor például az ellenséges hatalom fogságába kerülnek - ilyenkor igényt tarthatnak a hadifogoly státuszra és az az által biztosított jogi védelemre, ami egyébként nem harcos (nem kombattáns) státuszban lévő személyek esetében kizárt.

 

A köznyelvben gyakran keverik a népfelkelés intézményét a forradalommal, szinonímaként használva a két kifejezést. Ez téves, hiszen általánosságban a forradalom valamilyen, az állami hatalom ellen irányuló cselekményt, vagy cselekménysorozatot jelent, míg a népfelkelés éppen az állami hatalom érdekében (és annak parancsára) történő harcba állást jelent olyan ellenséges hatalommal szemben, amelyik a saját állam ellen vezet hadműveleteket.

 

 

== A népfelkelési kötelezettség korhatára ==

A népfelkelésre, illetve az abban való részvételre azon év január 6-tól kezdve kötelezett, melyben a [[hadkötelezettség|hadköteles]] személy 19. életévét betöltötte. A népfelkelési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján jár le, melyben a hadköteles betölti 42. életévét.

 

== A népfelkelés osztályai ==

A népfelkelés kötelezettjei két osztályba sorolhatók. Az első osztály 19 legifjabb korosztály különböztet meg, míg a második az 5 legidősebb korosztályt foglalja magában.

 

 

A magyar történelemben a népfelkelő tiszteket a király nevezte ki a honvédelmi miniszter javaslatára. A tiszteknek magyar állampolgároknak kellett lenniük. A kinevezettek nyugállománybéli, szolgálaton kívüli, illetve olyan volt tisztek voltak, akik nem követtek el becsületsértést. További feltétel volt, hogy a tiszti rangból maguk köszöntek le. Olyan polgári személyek is lehettek tisztek, akik hazafias érzületeik, vagy magatartásuk következményeként köztiszteletben álltak.

 

== Finanszírozás ==

A népfelkelés legénységét az államkincstár pénzelte.

 

== Felhívás népfelkelésre ==

Népfelkelésre történő felhívás a legfelsőbb elhatározás kérdése volt, mely szerint a népfelkelés törvényszerű alkalmaztatására igénybe vehető. A felhívás megtörténte előtt a kötelezetteket fel kellett készíteni a népfelkelésre. A kötelezettek a kihirdetés után hatósági engedély nélkül nem hagyhatták el a lakóhelyükhöz tartozó járásokat. A tartózkozási hely 48 órán túl tartó változtatásához a járáson belül szintén engedély kellett.

 

== A tövényi háttér ==

A népfelkelés intézménye a magyar jogrendben a Kiegyezés utáni időszakban a népfelkelésről szóló 1868. évi XLII. törvénycikk megalkotásával kapott jogi alapot,<ref>A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5364</ref> majd az 1886. évi XX. törvénycikk pontosította a rá vonatkozó szabályokat.<ref>A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6213</ref>

 

== Népfelkelés nemzetközi szinten ==

[[Franciaország]]ban a népfelkelés megnevezése ''[[armée territoriale]]'' volt és a szolgálat 11 évig tartott. A [[Német Birodalom]]ban a ''[[Landsturm]]ot'' mindazon 17 és 42 év közöttiek alkották, akik a hadsereg kötelékébe nem tartoztak. [[Olaszország]] hadi szervezetében a területi milícia felelt meg a népfelkelésnek.

 

== Forrás ==

[http://www.kislexikon.hu/nepfelkeles.html Kislexikon.hu]