„Páncélos vendégízületesek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Páncélosokról röviden
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
| infraclassis = [[Méhlepényes emlősök]] ''(Eutheria)''
| superordo = [[Vendégízületesek]] ''(Xenarthra)''
| ordo = '''Páncélozott vendégízületesek''' <br/> ''(Cingulata)''
| subordo = Övesállat-alakúak ''(Dasypoda)''
| subdivision_ranks = [[Család (rendszertan)|Családok]]
19. sor:
}}
 
A '''páncélos vendégízületesek''' (''Cingulata'') az [[emlősök]] osztályának (''Mammalia''), a [[vendégízületesek]] öregrendjének (''Xenarthra'') egyik rendje. A rendbe tulajdonképpen csak egy élő család tartozik, az [[övesállatok]] vagy tatufélék (''Dasypodidae''). Egy kihalt családjuk is ismeretes (óriás övesállatok – Glyptodontidae''[[Glyptodon]]tidae'').
 
Testüket [[csont-]] és szarupáncél fedi, mely sokszögletű lemezekből áll. A szőrszálak[[szőr]]szálak a szarulemezek között helyezkednek el, de szőrzetük igen gyér. A csontlemezek alul helyezkednek el, erre borulnak a szarulemezek. A csont- és szarulemezek határai nem föltétlen esnek egybe, nem tökéletesen fedik egymást. A mai alakok páncélján morfológiailag[[morfológia]]ilag megkülönböztethetünk feji, háti, kereszttáji és háti páncélt. Az utóbbi mindig mozgékony övekből áll, így az állat képes védekezésképpen összegömbölyödni. A farkuk nem fejlődik vissza, sőt még ezt is páncél fedi. Elülső lábaikon erőteljes karmok fejlődnek, mellyel ásni képesek. Mivel a csontpáncél rendkívül jól fosszilizálódik, a Cinguláták''Cingulaták'' törzsfejlődése sokkal jobban nyomon követhető, mint a [[szőrös vendégízületeseké]] (''Pilosa''). Egyes korai felvetések szerint a páncélosok kültakarója[[kültakaró]]ja egyenes ági [[hüllők|hüllőörökség]], vagyis elsődleges jelleg. Ez azonban teljesen valószínűtlen feltételezés, a páncél csak másodlagosan alakult ki.
 
A mai alakok kivétel nélkül mindenevők[[mindenevő]]k. Kedvelt táplálékuk a férgek, [[madarak|madárfiókák]], tojások[[tojás]]ok és a gyümölcsök. Ezek fogazata[[fog]]azata nem tükrözi az életmódot, egyes fajoknak közel 100 egyforma foga van. A kihalt családban (''Glyptodontidae'') ragadozó életformát folytató fajok is ismeretesek. A páncélosok mind Dél-Amerikában fejlődtek ki, majd mikor [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] összetalálkozott a földhídon egyes tatufajok átvándoroltak Észak-Amerikába is, ahol most is egyre nagyobb teret hódítanak. A család ugyan igen ősi (a felső-paleocéntől[[paleocén]]től ismeretek), de élő kövületeknek nem nevezhetők, hisz a rendet 9 nem és több, mint 20 [[faj]] képviseli. Ez messze magasabb szám, mint a [[lajhárok]] és a [[hangyászok]] együttvéve.
 
== Forrás és ajánlott irodalom ==
*Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
*Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Vertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993
*Hans Petzsch: Urania Állatvilág V. – Emlősök, Gondolat Kiadó, Bp., 1969