„Snorri Sturluson” változatai közötti eltérés

[[Kép:SnorriByViglandSnorri Sturluson statue.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A1947-ben statuekét ofegyforma Snorriszobrot Sturlusonállítottak by NorwegianSnorri sculptorSturlusonnak ([[Gustav Vigeland]] wasnorvég erectedszobrász atművei), Reykholta képen inlátható [[1947Bergen]].ben, a másik pedig [[Reykholt]]ban található]]

'''Snorri Sturluson''' ([[Izland]], [[Hvamm]], [[1178]] körül – [[Reykholt]], [[1241]]. [[szeptember 2223]]. (22.?)) izlandi költő ([[szkald]]), történetíró.

Tekintélyes családból származott, amelynek anyagi helyzete lehetővé tette, hogy Snorri iskoláit külföldön végezze el. Miután családja elveszítette vagyonát, ő egy jól sikerült házassággal szerzett vagyont. [[1215]] és [[1231]] között négy cikluson keresztül töltötte be Izland törvénymondójának tisztét, ami akkor az ország egyetlen közjogi méltósága volt. Második házassága még gazdagabbá tette, egész kis udvartartást tartott. Megpróbált közvetíteni az izlandiak és a [[Norvégia|norvég]] uralkodó, [[IV. Haakon norvég király|IV. (Öreg) Haakon]] között, de az uralkodó, – miután Snorri teljesen belebonyolódott az ígérgetések hálójába, hiszen mindkét oldallal megpróbált jóban maradni, – néhány felbérelt izlandi fegyveressel megölette.

Életműve a középkor jelentős költői, írói közé emeli. Két jelentős műve és sok verse maradt fenn. Az egyik mű, amely halhatatlanná tette nevét, a [[Próza-Edda]]. Snorri [[1220]] és [[1223]] között írta meg, és elsődleges célja a szkaldok költészettanának összefoglalása volt. Írásának egyik forrásműve az Edda-versek voltak, és 102 strófában mutatja be az izlandi verselés strófaformáit. Közben, hogy immár keresztény kortársaival is megértesse a versekben előforduló utalásokat, megismertesse az ősi mitológiát, azt egy elbeszéléssé szerkesztette ''Gylfaginning'', ''Gylfi káprázata'' címmel. Ez az elbeszélés adja művének legismertebb részét. A másik két rész, a ''Háttatal (Versformák mustrája)'' és a ''Skálskaparmál (A költészetről)'' ma már nehezen érthető. A Próza-Eddát azóta 18 nyelven adták ki és Izlandon 35 kritikai kiadást ért meg.

A másik nevezetes mű a ''Heimskringla'', a ''Földkerekség'' című, amely a [[Norvég uralkodók listája|norvég király]]ok történetét tartalmazza a mitikus időktől [[1177]]-ig, és a királysagák kitűnő példája. Snorri [[1225]] és [[1232]] között írta. Művére jellemző a tudatos szerkesztés, a jellemek fejlődésének ábrázolása, a szereplők tetteinek többoldalú megvilágítása. A ''Heimskringlát'' 12 nyelven adták ki a világon, és a Próza-Eddával együtt az [[óészaki történelem]] egyik legfontosabb forrása.