„Szénhidrogének” változatai közötti eltérés

A '''szénhidrogének''' a legegyszerűbb összetételű [[szerves vegyület]]ek. Csak [[szén]]– és [[hidrogén]]atomokat tartalmaznak, nevük is erre utal. A legegyszerűbb szénhidrogén a [[metán]], ebben a molekulában a szénatom mind a négy vegyértéke hidrogénatomhoz kapcsolódik. Sztöchiometriai összetételük<ref>Az őket alkotó atomok számaránya</ref> összetételük és szerkezetük igen változatos. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres [[kémiai kötés|kötések]] találhatók, vagy a molekulák két– vagy háromszoros kötéseket is tartalmaznak. A természetben nagy mennyiségben megtalálhatók a [[kőolaj]]ban és a [[földgáz]]ban. Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el energiatermelés céljából, emellett a szénhidrogének igen fontos kémiai alapanyagok. A szénhidrogének feldolgozásával és átalakításával a [[petrolkémia]] foglalkozik, ami a [[vegyipar]] egyik legfontosabb ága.

A szénhidrogének között megkülönböztetnek telített és telítetlen szénhidrogéneket az alapján, hogy a szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák tartalmaznak két– vagy háromszoros kötéseket is. Az [[alkánok]] (vagy paraffinok) nyílt láncú telített szénhidrogének. Általános összegképletük {{C|n}}{{H|2n+2}}. Alkánok például a [[metán]], a [[propán]] és az [[izobután]].

Telített szénhidrogének a [[cikloalkánok]] vagy cikloparaffinok is. Ezek abban különböznek a nyílt láncú alkánoktól, hogy molekulájukban egy vagy több gyűrűt tartalmaznak. A monocikloalkánokban, tehát az egy gyűrűt tartalmazó képviselőikben kettővel kevesebb hidrogénatom található, mint a velük megegyező szénatomszámú cikloalkánokban. Általános összegképletük ezért {{C|n}}{{H|2n}}. Cikloalkánok például a [[ciklopentán]] és a [[dekalin]].

A telítetlen szénhidrogének abban különböznek a telítettektől, hogy kevesebb hidrogénatomot tartalmaznak, mint az azonos szénatomszámú, telített szénhidrogének. A telítetlen szénhidrogéneket három csoportra osztják, ezek az [[alkének]], az [[alkinek]] és az [[aromás szénhidrogének]]. Ezek közül az alkének egy vagy több szén-szén kétszeres kötést tartalmaznak. A legegyszerűbb alkén az [[etilén]] vagy etén. Az alkének között is találhatók nyílt és zárt szénláncúak (gyűrűsek). Az egy kettős kötést tartalmazó nyílt láncú alkének, a monoolefinek általános összegképlete {{C|n}}{{H|2n}}. Alkének például a [[butadién]] és a [[ciklohexén]].

Az alkinek (vagy acetilén-szénhidrogének) egy vagy több háromszoros szén-szén kötést tartalmazó szénhidrogének. A legegyszerűbb képviselőjük az [[acetilén]]. Léteznek zárt szénláncú (gyűrűs) alkinek is. Az egy háromszoros kötést tartalmazó alkinek általános összegképlete {{C|n}}{{H|2n-2}}. Alkin az acetilén mellett például a [[butadiin]] is.