„Képalkotó spektrometria” változatai közötti eltérés

[[Kép:hipersp-mukodes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A képalkotó spektrometria technológiája]]▼

Jól azonosítható fényvisszaverési görbéje (spektruma, spektrális „ujjlenyomata”) van az egyes [[molekula|molekuláknak]], ásványoknak vagy a növényfajoknak, a legtöbbször vizsgált 0,4-2,5 [[µm]] sávban. Ezekről laboratóriumban pontos (és pontszerű) mérések készültek, melyek spektrumkönyvtárakból lehívhatók és összehasonlíthatók a terepi mérésekkel. A képalkotó spektrometriában, más elnevezéssel hiperspektrális távérzékeléssel (imaging spectroscopy, hyperspectral remote sensing) egy nagyobb területet képelemekre bontva végezzük el (közel) egyidejűleg minden képelemre a teljes spektrális mérést, így egy összefüggő területről kapunk teljes spektrális információt, miközben ily módon minden képelemről rendelkezésre áll egy csaknem folyamatos spektrumgörbe.▼

A folyamatos spektrumgörbe vizsgálata új megközelítés a kőzeteket, növényzetet, talajt, stb. külső megjelenési jegyei vagy spektrumgörbéje néhány pontja alapján történő meghatározása mellett.▼

A legegyszerűbb spektrométerek csak egy viszonylag kis felületről visszavert fényt mérik, azaz nem képalkotók (egy képhez több elkülönített képelem kell). A terepi vagy laboratóriumi spektrométerek lényegében úgy működnek, mint egy [[fénymérő]], de egy széles [[hullámhossz]]-tartományon belül több tíz – több száz sávban adják meg a fényvisszaverés értékét. Ebből áll össze a spektrum görbéje. ▼

A multispektrális képen a [[látható tartománybantartomány]]ban felvett általában legalább három, valamint az infravörösben[[infravörös]]ben is felvett képet értjük, így legalább négy színcsatornát. Hiperspektrális képen általában a teljes optikai sávban végzett felvételek értendők, ahol a csatornák száma nagy (több tíz), így az egyes csatornák hullámhossz-szélessége kisebb (spektrális felbontása jobb). ▼

A [[Landsat]] TM felvételek hét, átlagosan egy-kétszáz nanométeres[[nanométer]]es szélességű hullámsávban készülnek egy-egy területről. Ezek mezőgazdasági termésbecslés során jól felhasználhatók, egyes növényfajták jól elkülöníthetők rajtuk (Csornai et al. 1997). Miért van szükség a hiperspektrális képek sokkal nagyobb számú sávjára? A hiperspektrális felvételek sávjai nemcsak számosabbak, de egyúttal jóval keskenyebbek is: szélességük csak néhány nanométer. Így azokat a részleteket is rögzíteni tudják, amelyeket a multispektrális képek – rosszabb spektrális felbontásuk miatt – nem mutathatnak ki.▼

Így pl. a növényzet spektrumára jellemző vörös él alsó, felső és [[inflexiós pontjainakpont]]jainak, vagy a finom lefutású abszorpciós[[abszorpció]]s sávok meghatározásával lehetővé válik a felszín korábban nem elkülöníthető kategóriáinak beazonosítása. ▼