„Vasas (városrész)” változatai közötti eltérés

 

Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. [[1976]]-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.

 

== Nevének eredete ==

Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.<ref>FNESZ. 1978. 683.p.</ref> Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében ''„tributarii ferri”'' néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.<ref>Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.</ref> Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: [[Magyarsarlós]]) falu sarlókészítő mesterei végezték<ref>Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 445.p.</ref>, a kovácsolás pedig a [[kazár]]-magyar tárkányok mellett főként a [[szláv]] „vasverők” feladata volt.

 

== Hivatkozások ==

<references/>

 

==Külső hivatkozások==

* [http://www.hetedhethatar.hu/master.html?http://www.hetedhethatar.hu/irasok/lcsk20021025b.htm L. Csépányi Katalin: Vasas névadó vasbányászata] - [[Hetedhéthatár]]

[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]]

[[Kategória:Pécs városrészei]]