„Teleki József (politikus)” változatai közötti eltérés

Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon [[Lipcse|Lipcsében]], majd [[Berlin]]ben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a [[budapest]]i tudományegyetemen szerezte. Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a [[főrendiház]]ban. Első beszédét a főrendiház reformtárgyalásakor mondta. Később a főrendiház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, főként sokat tett a [[lótenyésztés]] emeléséért. 1887-ben [[Szabadelvű Párt]]i programmal a [[fülöpszállás]]i választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a [[makó]]i választókerületben az ellenzéki [[Justh Gyula|Justh Gyulával]] szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei [[Nemzeti Munkapárt]] megalakulásakor, 1910. március 19-én, elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a [[dunavecse]]i kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa. Nős volt, sógora [[Khuen-Héderváry Károly]] gróf.

A 7. huszárezred tartalékos honvéd huszárhadnagya volt.

 

[[Dunatetétlen]], pontosabban Nagymajor volt a székhelye a tetétleni grófi családnak. Ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A két világháború közötti években gróf Teleki József unokaöccse, gróf [[Teleki Mihály]] vette át a [[dunatetétlen]]i gazdaság irányítását az öreg gróftól, aki már nem bírta megfelelően ellátni a feladatot, de azért továbbra is itt élt.