„Jules de Burlet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
1884-ben megválasztották a belga képviselőház tagjának a nivellesi választókörzetben. 1891. március 2-ám kapta első kormányzati posztját, [[Auguste Beernaert]] katolikus kormányában igazságügyminiszter lett. 1894-ben megvált a képviselői helyétől és a belga szenátus tagja lett.
[[1894]]. [[március 26]]-án II. Lipót belga király kinevezte a kormány miniszterelnökének. De Burlet kormányzása alatt merült fel először, hogy Belgium annexálja Lipót magángyarmatát, a Kongó Szabadállam néven ismert területet (a mai Kongói Köztársaságot). A javaslatot maga a király vetette fel, mivel 1894-ig a gyarmat veszteséges volt és ezért a kormány támogatását kérte egy 5 millió belga frankos kölcsön visszafizetésére. 3 napos tanácskozás után Burlet és miniszterei megszavazták a kölcsönt a király, de mint később kiderült, nem volt semmilyen kölcsön – az kormány által folyósított összeg egyenesen a király magánpénztárába került.<ref>{{cite book |url=http://books.google.com/books?id=FAz2vI5Jw2UC&pg=PA169&vq=burlet&dq=Jules+de+burlet&source=gbs_search_s&sig=ACfU3U0k42t0-iJrj2mUWa0gNkmzE6BpfA |title=European Atrocity, African Catastrophe |author=Martin Ewans |publisher=Routledge |year=2002 |pages=284|language=angol}}</ref>
Ezzel egy időben a gyarmat fő exportcikke, a nyersgumi iránti kereslet ugrásszerűen nőtt és a Szabadállam hihetetlen nyereséget hozott mind a királynak, mint a gumi kitermelésében szerepet játszó belga vállalatoknak.
| |||