„Petru Pavel Aron” változatai közötti eltérés

A bisztrai előnevet viselő Aáron [[Románia|román]] családból, fogarasi görög-kath. püspök, született Erdélyben; első tanulását [[Fogaras]]on kezdte s a görög nem egyesült hitvallásban neveltetett. Erdélyben ez időben (a XVIII. század elején) folyt legnagyobb hévvel a keleti egyház egyesítésének munkája, s Aáron Péter tudománya öregbítése végett [[Olaszország]]ba ment, és [[Róma|Rómában]] a hitterjesztők collegiumában folytatta pályáját. Az erdélyi románoknak ugyanis az időben [[Gyulafehérvár]]ott n. e. [[érsek]]jök volt, de ezen érsekség a mult század elején e. fogarasi püspökséggé alakíttatott, mert [[Kollonics Leopold]] [[esztergom]]i érsek közremunkálása folytán az erdélyi románok Theophil gyulafehérvári érsek példáját követve, az uniót fölvették, s mivel Gyulafehérvárott latin szertartású püspök is lakott, hogy egyazon helyen két kath. püspök ne kormányozzon, alapíttatott a fogarasi püspökség, mely [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] uralkodása alatt a [[szamosújvár]]i uradalommal dotáltatván, ugyancsak Theophil kormányára bizatott. Theophil után báró Klein Imre lőn fogarasi püspök, a ki a szamosujvári uradalmat a [[balázsfalva]]i uradalommal cserélvén föl, püspöki székhelyét is Balázsfalvára tette át. Klein a latin szertartású püspökkel történt összeütközése következtében, mind a mellett, hogy a különben is háborgó román népet Sophronius és Bessarion oláh szerzetesek már azelőtt felbujtották, kénytelen volt püspöki székét elhagyni; helyébe [[1754]]-ben Aáron Péter neveztetett ki fogarasi püspökké.