„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
92. sor:
====Geometrikus kor====
[[Kép:Bell idol Louvre CA 573 √.jpg|thumb|Idol-szobrocska, terrakotta,Boiotia]]
Az i.e. 1 évezred kezdetétől számos agyagszobor maradt ránk. Az emberi alakok a legkülönbözőbb formákat öltik. Tekebábura sőt hegedűre is emlékeztetnek. Sokuk karikatúrának tűnik, de a kor emberei számára ezek az ábrázolások a jellemet fejezték ki. A figurák aránytalanul hosszú nyakúak és kezűek, törzsük túl széles. Színesre festették őket, és vidáman hatottak. Az [[i.e. 8. század]] görög szobrai absztraktak, némelyikük szoborváznak tűnik.
A görögök, amikor első szobraikat faragták, ott kezdték, ahol az [[egyiptom]]iak és az [[asszírok]] abbahagyták. Alaposan ismerték és utánozták az [[egyiptom]]iakat, tőlük tanulták, hogy kell megformálni az álló férfialakot, hogy kell tagolni a testet, és feltüntetni a részeket összekötő izomzatot. De azt is elárulják a szobrok, hogy a görög művész nem fogadott el semmilyen szabályt, mégha az jó is volt. Mostmár nem előírás szerint ábrázolják a testet. Az [[egyiptom]]i művész azt festette, amit a tárgyról tanult és tudott. A görög azt, amit nyitot szemmel látott. A szobrászműhelyekben új meg új elgondolásokkal, megformálásokkal próbálkoznak, minden újítást kiegészítenek a maguk felefedezésével. Az egyik rájött, hogyan lehet hitelsesebben mintázni a törzset. A másik kitalálta, hogy sokkal élethűbb az alak, ha két lába szorosan nincs egymás mellett a földön. A harmadik a száj vonalát görbítette felfelé, hogy az arc mosolyogjon. Az egyiptomi módszer biztosabb, mert ezek a kísérletek néha rosszul sikerültek. A mosolyból pl. kínos vigyor lett, az új póz talán mesterkéltnek hatott, de a görögök ezt továbbfejlesztették.
===Archaikus kor===
| |||