„Evolúció (biológia)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsalab2 (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam Marci1994 (v|sz) szerkesztését (oldid: 4114036)
482. sor:
 
A genetikai kód másolásakor sokkal több változás keletkezik, mint amennyi az új sejtek [[allél]]készletébe kerül. A különbség oka, hogy egy molekuláris javítási mechanizmus jó részüket visszafordítja. Az érvényre jutó [[mutáció]]k a javítórendszer hibaszázalékát képviselik, ami maga is egy tulajdonság, és az evolúció részeként beáll a fajra jellemző optimális értékre. Ha ugyanis a kelleténél több a mutáció, akkor amiatt, hogy a mutációk túlnyomó része káros, sok egyed pusztul el, gyengül a [[populáció]]. Az optimálisnál kevesebb mutáció esetén viszont nem jön létre elegendő új véletlen változat, amelyek között lehet a változó környezetben rátermettebb is. Ennek hiányában a populáció nem tud megfelelő sebességgel alkalmazkodni a változásokhoz, és kipusztul. A földi élet fejlődéstörténetében sok példa ismeretes, hogy állandósult körülményekhez alkalmazkodott élőlények nagy számban pusztultak ki valamely hirtelen bekövetkezett környezeti változás hatására. A legismertebb talán a [[dinoszaurusz]]ok eltűnése.
 
== Megválaszolatlan kérdések ==
Bár a szelekció elfogadott, az evolúció számtalan megválaszolatlan kérdést tartalmaz. Egy ember genetikai állománya 3 milliárd nukleotidot tartalmaz, miközben a [[mutációs ráta]] kb 3x10<sup>-8</sup>, tehát generációnként kb 10 új nukleotiddal lehet számolni. Még ha feltételezzük is, hogy valamennyi új mutáció tökéletes, 25 évenkénti ciklussal számolva az emberi faj létrejöttéhez 75 milliárd évre volna szükség - ez a föld korának kb a hússzorosa.
 
== Az evolúciós gondolat története ==