„Kakas István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a három pontok javítása
10. sor:
Innen hívatta [[1602]]-ben II. Rudolf császár prágai udvarába, hogy egy nagy fontosságú s veszélyes követséget bízzon reá, a perzsa sahhoz, a török ellen kötendő véd- és dacszövetség megkötésére. 1602. augusztus 27-én indult Prágából perzsiai követségébe, [[Szilézia|Szilézián]], [[Lengyelország]]on, [[Litvánia|Litvánián]] keresztül [[Oroszország]] felé. Október 15-én lépte át az orosz határt és november 9-én ért [[Moszkva|Moszkvába]], december 23-án [[Kazany]]ba, ahol a telet töltötte. A [[Volga]] jegének felolvadása után, 1603. május 11-én indult a [[Kaszpi-tenger]] felé. [[Asztrahán]]ban két hónapig kellett várnia a hajók elkészülésére; július 22-én szálltak tengerre és augusztus 8-án kötöttek ki Perzsia partján Lenkován városában. Tíz hétig kellett itt időzniök, amíg a persa sahhoz [[Iszfahán]]ba küldött hírnökük visszaérkezett. Azalatt a tenger vizétől mindnyájan megbetegedtek és Kakast már hordágyon vive indultak Perzsia belseje felé. De a tengertől csak két mérföldnyire fekvő [[Lahidzsán]]ig vitték, ahol 1603. október 25-én meghalt és szállásuk kertjében egy fa alatt temették el. Végrendeletében mindenét feleségének hagyta. A követséget az ő utasítása szerint titkára (Tectander György) és kisérete folytatta és végezte el. 1603. decz. 14. indultak vissza és sok viszontagság után 1604 őszén értek Prágába.
 
Munkája (melyet jegyzetei s utasításai szerint titkára adott ki): Iter Persiovm, Kurtze, doch auszführliche vnd warhafftige beschreibung der Persianischen Reisz: Welche auff der Röm: Kay: May: aller gnedig. Befelch, im Jahr Christi 1602. Von dem Edlen und Gestrengen Herren Stephano Kakasch von Zalonkemeny, vornehmen Siebenbürgischen vom Adel, angefangen: Vnd alsz derselbig vnterwegen zu Lantzen in Medier Land todes verschieden: von seinem Reiszbefeherten Georgio Tectandro von der Jabel vollends continuiret vnd verrichtet worden. Beyneben fleissigen verzeichnisz aller gedenckwürdigen sachen, welche jhnen, so wol vnter wegen, in Polen, Littaw, Reussen, Moscaw, Tarterey, Cassaner vnd Astarcaner Land, vnd auff dem Caspischen Meer ... Alsz auch in Persien, vnd Armenien ... hin vnd wider begegnet vn zugestanden: Wie solches durch obgemelten Herrn Georgen Tectander von der Jabel, zu seiner nach Prag wiederkunfft auffs Pappier gebracht, vnd höchstgedachter jhrer Kays. May. Anno 1605. den. 8. Jan. unterthenigst ist vbergeben worden. Nu mit fleisz vbersehen, vnd in Druck verfertiget, auch mit schönen Kupfferstücken gezieret. 1609. Gedruckt zu Altenburg inMeissen. (Újabb kiadása u. ott, 1610., mely teljesen megfelel az előbbeni kiadásnak. Ism. Hormayr, Archiv 1819. 11. sz., Külföld 1879. 156. 1. Moller. Francziául: Scheffer Ch. fordításában, a párisi nemzeti könyvtárban levő eredeti kéziratból, Páris 1877. Ism. Földrajzi Közlemények 1876. 161-171. Erődi B. és a Budapesti Szemle XLV. 1886. Magyarul Szamota Istvántól, de csak az európai rész: A régi magyar utazók Európában 1532-1770. Temesvár, 1892. (Szabó Ferencz, Tört. nép- és földrajzi Könyvtárában.)
 
==Forrás==