„Vita:Koszovó függetlenségét elismerő országok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
118. sor:
 
A nyugati hatalmak egy ''„egészen egyedi esetnek”'' nevezik Koszovót és szerintük az oszét-abház kérdéssel nem állítható párhuzamba. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint rendkívül gyenge lábakon állnak a nyugati érvek a koszovói függetlenség mellett. Koszovóban albánok élnek, aminek már van egy állama, nincs koszovói nép és koszovói nyelv sem. Csak a Miloševići rendszer által elkövetett bűntettekre való hivatkozás az, ami nyilvánvaló és bizonyított érv.<br>
Oroszország fennen hirdeti a területi integritás elvének sérthetetlenségét, ezért Szerbia mellett áll ki, de az oszétek és abházok kiválását támogatja Grúziától. Viszont jogos lehet a függetlenedési szándékuk, figyelembe véve, hogy ezek önálló népek, saját nyelvvel, de nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország területén vannakvan megannyi népcsoport, melyek közül több szintén függetlenséget akar, de ezt Oroszország nem teszi lehetővé, míg más országok területén élő népek függetlenedésében segít, ezzel megsérti azt a bizonyos ''„területi integritás sérthetetlensége”'' nevű elvet.<br>
A koszovói függetlenség mellett kiálló Nyugat érve a szerbek által véghezvitt vérengzések, amit bizonyítékok támasztanak alá. Az oroszok hasonlóképp tesznek amikor az oszét-abház függetlenség jogosságát emlegetik, mert szerintük a grúz támadás miatt 1600 civil halt meg Dél-Oszétiában, ám ez hitelt érdemlően még nem tudták viszont igazolni. Emellett meg kell említeni azt, hogy Zviad Gamszahurdia 1991-ben meghirdette egy olyan állami szintú programot, amelyet ha nevezhetünk így: ''„Grúzia a grúzoké,”'' tehát Grúziában csak egyetlen politikai és mitöbb egyetlen élő nemzet a grúz. Ezért a többi népcsoport nem saját útra akart lépni, semmint hogy a grúz lakosságba olvadjék. Így tört ki az abháziai háború. Abban az országban alig százezer ember él és a több mint egy évig tartó konfliktus miatt 4%-kal csökkent az abház lakosság száma.
 
Én elfogadom Bírónak az állításait, miszerint a nyugati hatalmaknak nem egészen elfogadható állaspontja van Koszovó önállósága mellett. Nem akarok igazságtalan lenni, a koszovóiaknak szükségük is volt a Nyugat támogatására, de Európában, s különösen itt keleten vannak más etnikai kisebbségek és népek, akiknek szintén szükségük van, vagy épp lehet támogatásra a Nyugattól diplomáciailag, anyagilag (katonailag ugyan nem). Vegyük például a Kárpát-medencében, a mostani magyar határon kívül esett magyar lakosságot Szlovákiában, vagy Romániában, azonkívül a ruszinokat Kárpátalján és a szászokat Dél-Erdélyben. Ezekre is legalább annyi figyelmet szentelhetnének a nyugatiak mint Koszovóra. Sőt itt vannak inkább egyedibb esetek, ha figyelembe vesszük, hogy a szászok és ruszinok önálló népcsoport. [[Kép:Vendvidéki zászló.PNG|25px]] '''[[Szerkesztő:Doncsecz|Doncsecz]]'''<sup>''[[Szerkesztővita:Doncsecz|Töj njaš spor.]]</sup>'' 2008. szeptember 6., 15:05 (CEST)
Visszatérés a(z) „Koszovó függetlenségét elismerő országok” laphoz.