Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:CHF1000 6 front horizontal.png|bélyegkép|jobbra|Forel képe a svájci 1000 frankos bankjegyen]]
'''Auguste-Henri Forel''', ([[LaGracieuse]], [[Morges]], [[Svájc]]) [[1848]]. [[szeptember 1.]] – [[Yvorne]], [[Svájc]], [[1931]]. [[július 27.]]) [[svájc]]i svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató[[rovartan]]kutató. {{Zoonév|Forel}}
 
A [[svájc]]i tudományok egyik leghíresebb és országában az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő tudósa, az [[1976]] és [[1985]] között kinyomtatott [[svájc]]i 1000 [[svájci frank|frank]]os [[bankjegy]]en az ő képmása szerepel.
 
== Élete ==
Forel a [[Genfi-tó]] partján, [[Morges]]-ben született. Már nagyon fiatal korában foglalkoztatta a rovarok élete, különösen a [[hangyák]] élete, 11 éves korában Huber híres munkáját a hangyák viselkedéséről bibliaként olvasgatta.
 
Amikor 14 éves lett, középfokú tanulmányait [[Lausanne]]-ban a kantoni középfokú iskolában kezdte el, majd ennek elvégzése után a [[zürich]]i egyetemre ment [[1866]]-ban. Mellette azonban folytatta a hangyák vizsgálatát is, tanulmányokat írt és a svájci Rovartani Társaság tagja lett.
A következő néhány hónapban Svájcban utazgatott, különböző tanulmányokat folytatott a svájci hangyák viselkedéséről.
 
[[1873]]-ban [[München]]be ment, a Ludwig-Maximilians egyetemre, asszisztense lett Bernard Aloys von Guddennek, ahol az agyvelő tanulmányozása került érdeklődésének központjába. Tanulmányait az agyra[[agy]]ra, és az agy központjaira összpontosította, egyik fő tudósává vált az [[idegrendszer]] mikroszkopikus anatómiájának.
 
[[1875]]-ben, Forel feltérképezte az agy részeit, ezeket a tanulmányait már [[zürich]]i pszichiáter professzorként szövegezte meg önállóan.
 
Jelentős tanulmánya az agyi idegek, mint a [[háromosztatú ideg]] leírása, valamint a hipotalamus[[hipotalamusz]] egyik részének, ''(Nucleusnucleus hypothalamicus)'' pontos leírása, melyet őutána Campus Foreli-nek neveznek, neve alapján. Ezt a tanulmányt [[1877]]-ben publikálta.
 
[[1877]]-ben lett megkapta docensi kinevezését.
Barátja halála és visszaérkezte után munkájában visszatért a pszichiátria felé és [[1879]]-ben a [[zürich]]i egyetem kinevezett elmekórtani professzora lett, valamint a [[zürich]]i elmegyógyintézetnek, a Burghölzlinek az igazgatója.
 
[[1882]]-ben összeházasodott Emma Steinheil-lelSteinheillel, meghaltelhunyt barátjának testvérével.
 
[[1885]]-ben fedezte fel aza hallóideget[[hallóideg]]et az agyvelőben. (Nervus acusticus)
 
[[1887]]-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az idegsejtek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult.
 
[[1889]]-ben az alkoholizmussal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterápusalkoholterapeuta volt [[Zürich]]-ben, élete további részében az alkoholizmussal[[alkoholizmus]]sal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen absztinens volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) [[Svájc]]ban.
 
[[1898]]-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a Vaud kantoni Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.
 
Hangyaszakértőként életes során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a [[hártyásszárnyúak]] rendjébe sorolta.
Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológia viszonyba kerülnének (ezt parabiózisnak[[parabiózis]]nak nevezte).
 
Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán Észak- és Dél-Amerikától kezdve Afrikáig.
Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye.
[[1923]]-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.
 
A hipnózis területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, [[1905]]-ben publikálta "Die„Die sexuelle Frage"Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve magyarul is megjelent.(A nemi kérdés ([[1907]]); A nemi élet erkölcstana ([[1908]]).
 
Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeket sürgette polgárjogba kerülését.
 
Egyik ilyen javaslata az [[eugenika]] tana volt, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosfogyatékosok sterilizálásával.
 
Bár svájci szinten nem vezették, de [[Vaud kanton]] saját törvényébe iktatta. (a sterilizáló műtétek [[1928]] és [[1945]] között folytak).
Később ez a tan [[Adolf Hitler]] fajelméletének alapja lett, így próbálta a német vezetés legalizálni az árja faj védelmében tett intézkedéseiket.
 
Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, pszichológiai tartalmú újságot
 
[[1912]]-ben Forel egy [[agyvérzés]] következtében jobboldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig.
 
[[1928]]-ban megalapította a "Weltliga„Weltliga für Sexualreform"Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a nők jogi és szociális egyenlősége mellett, valamint a [[fogamzásgátlás]] és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett.
 
Forel 83 éves korában halt meg.
{{portál|biológia}}
 
[[Kategória{{DEFAULTSORT:Orvosok|Forel, Auguste-Henri]]}}
[[Kategória:Zoológusok|Forel, Auguste-HenriOrvosok]]
[[Kategória:Zoológusok|Zoológusok]]
[[Kategória:Svájci tudósok]]
 
[[en:Auguste Forel]]
89 974

szerkesztés