„Glicerinaldehid” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető. |
Új szakasz: Jelentősége. |
||
24. sor:
A '''glicerinaldeid''' a legegyszerűbb [[aldóz]], a [[trióz]]ok közé tartozik. [[Optikai izoméria#A kiralitás|Királis]] molekula, létezik L és D módosulata is. A két módosulat közül a D-glicerinaldehid a jelentős. Ez egy szirupszerű, nem kristályosítható vegyület. A D-glicerinaldehid 3-foszfátja (D-glicerinaldehid-3-foszfát) fontos szerepet tölt be a biológiai cukorlebontásban ([[glikolízis]]). Elméleti jelentőségét az adja, hogy a [[Optikai izoméria#A relatív konfiguráció|relatív konfiguráció]] egyik viszonyítási alapja.
== Jelentősége ==
=== Elméleti jelentősége ===
A vegyület elméleti jelentőségét az adja, hogy a glicerinaldehid a relatív kanfiguráció egyik viszonyítási alapja. A relatív konfiguráció fogalma [[Emil Fischer]]től származik ([[1891]]), aki a szénhidrátok szerkezetét vizsgálta. Fischer korában az abszolút konfiguráció meghatározására még nem voltak megfelelő módszerek, de már kémiai úton meg lehetett határozni egy királis vegyület egy másikhoz viszonyított (relatív) kanfigurációja. (Például a (+)-glicerinaldehid átalakítható úgy (-)-[[tejsav]]vá (balra forgató tejsavvá), hogy az átalakíytásak az asszimetriacentrumot közvetlenül nem érintik). A (+)-glicerinaldehid (balra forgató glicerinaldehid) asszimertiás szénatomjának konfigurációját E. Fischer önkényesen rajzolta meg. Később kiderült, hogy az önkényesen megadott konfiguráció azonos a valóságossal. A balra forgató glicerinaldehidével azonos konfigurációjú vegyületek a D-, a balra forgatóéval azonos konfigurációjú vegyületek az L- betűjelet kapták.
| |||