„Glicerinaldehid” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új szakasz: Jelentősége. |
→Jelentősége: Új all-szakasz: Szerepe a biol. cukorlebontásban |
||
29. sor:
=== Elméleti jelentősége ===
A vegyület elméleti jelentőségét az adja, hogy a glicerinaldehid a relatív kanfiguráció egyik viszonyítási alapja. A relatív konfiguráció fogalma [[Emil Fischer]]től származik ([[1891]]), aki a szénhidrátok szerkezetét vizsgálta. Fischer korában az abszolút konfiguráció meghatározására még nem voltak megfelelő módszerek, de már kémiai úton meg lehetett határozni egy királis vegyület egy másikhoz viszonyított (relatív) kanfigurációja. (Például a (+)-glicerinaldehid átalakítható úgy (-)-[[tejsav]]vá (balra forgató tejsavvá), hogy az átalakíytásak az asszimetriacentrumot közvetlenül nem érintik). A (+)-glicerinaldehid (balra forgató glicerinaldehid) asszimertiás szénatomjának konfigurációját E. Fischer önkényesen rajzolta meg. Később kiderült, hogy az önkényesen megadott konfiguráció azonos a valóságossal. A balra forgató glicerinaldehidével azonos konfigurációjú vegyületek a D-, a balra forgatóéval azonos konfigurációjú vegyületek az L- betűjelet kapták.
=== Szerepe a biológiai cukorlebontásban ===
A D-glicerinaldehid 3-foszfátja fontos szerepet játszik a biológiai cukorlebontásban. A glikolízis során a D-[[glükóz]]ból először glükóz-6-foszfát képződik a [[hexokináz]] enzim hatására, majd ez szintén enzimhatásra D-fruktóz-6-foszfáttá izomerizálódik. Ebből a [[foszfofruktokináz]] enzim hatására D-fruktóz-1,6-difoszfát képződik. Majd ez hasad az [[aldoláz]] enzim hatására glicerinaldehid-3-foszfátra és [[dihidroxi-aceton]]-foszfátra. A dihidroxiaceton-foszfát is enzim (triózfoszfát-izomeráz) hatására glicerinaldehid-3-foszfáttá alakulhat. Majd ez alakul tovább oxidációval glicerinsav-3-foszfáttá.
| |||