„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés

 
 
=== Építészet === [[Kép:Mycenae lion gate dsc06382.jpg|thumb|Oroszlánkapu|250px]]
 
A [[mükéné]]i Oroszlánkapu, amely szerkezetével az ősi megalitokra emlékeztet, a gerendáját a ránehezedő faltömeg nyomásával szemben háromszögű teherbírás védi. Ezt az oroszlános dombormű tölti ki. A két élőlény tökéletesen alkalmazkodik a felülethez, egymás felé fordulásukkal ellensúlyozzák a háromszög formáját. A palotákat hatalmas kőtömbökből összeállított erős falak övezték, amiket kötőanyag nélkül emeltek, a görögök ''küklopszfalak''nak hívták őket.
 
Az ország lakói többnyire meredek sziklákat szemeltek ki maguknak, és azért építették fel erős fallal körülzárt váraikat. A [[triünsz]]i palota helyén régebben egy hatalmas körépítmény állt, emberek laktak benne. Már a meredek szikla is biztos védelmet jelentett, de falakat is emeltek köré. Az erőd magasan kiemelkedett a kis falvak környezetéből. Különös figyelmet szenteletek a várkapunak. Úgy helyezték el, hogy a támadó harcosoknak jobb oldalukkal, azzal melyt nem fedett pajzs, kellet a bejárat felé haladniuk. Az erődnek titkos kijárata is volt, melyen át elmenekülhettek lakói. Több kapun áthaladva nyitott, oszlopokkal körülvett udvarba jutotott az ember. Innen léphetett be a ''megaron''ba, a téglalap alkú közponi lakóhelységbe, ami közepén a tűzely állt. Itt gyűltek össze a hidegben. "Itt mulatoztak a pháiákok folyton, ettek és ittak, mert bőven volt eleségük" írja [[Homérosz]] az [[Odüsszeia|Odüsszeiában]]. Ennek a szomszédságában kisebb helységek sorakoztak, ezek is a nyitott udvarra vezettek. A megaron volt a palota központja, ez előtt oszlopok helyezkedtek el.
[[Kép:Treasure of Atreus.jpg|thumb|Átreusz sírja|left|250px]]
 
A külső falak csupaszak, a belső falak felső részét [[alabástrom]] díszíti, a falak többi részét élénkszínű [[freskó]]k borítják. Az oszlopokat vastagon fedte az arany. A népköltészetben sokáig fennmaradt e szikrázó csarnokok emlélke. A palotákban a világos, szimmetrikus felépítés, és a formák áttekinthetősége uralkodott.
 
A dór templomok az [[i.e. 5. század]]ra érik el legtökéletesebb formájukat, még ekkor is fellelhető benne a szigor. E századi templomok sorához tartozik az [[Aigina-sziget]]en épült ''Aphalia-templom'', a [[paestum]]i ''[[Poszeidon]]-templom'', az [[olümpia]]i ''[[Zeusz]]-templom'', az [[athén]]i ''Thészeion-templom'' és az [[argigentum]]i templom, amelyet olyan hatalmasra terveztek, hogy nem tudták befejezni.
 
====Dór stílus==== [[Kép:Greece Corinth Temple of Apollo.jpg|thumb|left|Korinhoszi Apolló-templom|250px]]
====Dór stílus====
A dór templomot lépcsők válsztják el a földtől, szilárd alapot adnak neki, a nagyságuk kb. olyan mint a tetőé. Az oszlopok a tetőzetet tartják, de ugyanakkor eltakarják a cella falát is, teret képeznek, barázdáikkal felfogják a napsugarakat. A dór gerendázat három részre oszlik, ami a templomalapzat három lépcsőfokának felel meg. A gerendázat alsó része az architáv, teljesen dísztelen. A középső rész, a fríz, ''triglüphosz''ok és ''methopék'' alkotják, ezt domborművek díszítik. A ''triglüphosz''ok barázdái a oszlopok barázdáinak ismétlődései. A gerendázat felső része, a koszorú-párkány kiugrik, megvédi a gerendát az esőtől, amikor süt a nap, erős árnyékot vet rá, így éles kontúrral választja el az ég hátterétől. A templom oldalain ''tümpanon'' van. A templom tetejét ''akrotérion''ok díszítik, ezek sokszor növényi motívumok, vagy agyagszobrocskák.
[[Kép:Parthenon von SW.jpg|thumb|Parthenon|250px]]
A dór oszloprend a legegyszerűbb. Zömök oszlopfeje sima négyszögletes fejlemezből és ezt alátámasztó részből áll. Törzsét vájatok barázdálják végig, lábazata nincs. Ilyen épület a [[Partenon]], vagy a [[korinthosz]]i ''Apolló-templom''. A dór oszloprend középen kissé megvastagodik, azért, hogy ellensúlyozza az elvékonyodás látszatát.
 
962

szerkesztés