„Etruszk művészet” változatai közötti eltérés

 
=== Etruszk "reneszánsz" ===
[[Kép:Cratère en calice étrusque2.jpg|thumb|Vörödalakos váza]]
 
Ebben a korban ([[i.e. 390]]- [[i.e.290]]) újra felvirágzott az etruszk kultúra, a klasszikus görög művészet hatására. A [[szobrászat]]ban [[Polikleitosz]] és [[Pheidaisz]], a [[festészet]]ben [[Polignótosz]] fény-árnyék, és a térhatás felfedezései tovább fejlesztve jelentek meg az etruszkoknál, hogy koruk új mondanivalóját is kifejezhessék. A művészet központjai a már nem a tengerparon, hanem [[Etruria]] belső területei felé tolódtak el. Az újra felvirágzó sírfestészet emlékeinek lelőhelyei [[Tarquinii]] mellett [[Vulci]] és [[Orvieto]]. Az archaikus sírképek derűs jeleneteit most az alvilági farkasfejes halálisten, madárcsőrű kígyós halál[[démon]] stb. és a mitológia és a történelem véres jeleneteinek realisztikus ábrázolásai váltották fel. A ritka, festett szarkofágok mellett egyre gyakoribbak a domborműves díszítésű sírok tetejükön a halott képmása felkönyökölve, vagy a [[Karthágó]]ból átvett szokás szerint, háton fekve. Felsinában ([[Bologna]]) ekor készültek a félkörös, alacsony sírsztélék legszebb darabjai, többsévos, domborműves díszítésük közponéppontjában a túlvilágra utazó halott alakjával.
A szobrászat főleg a terrakottaplsztikában alkotott jelentős műveket. Tömegesen készültek a fogadalmi szobrocskák, mint pl. az Ökleivel szántó paraszt, egy részüknél az emberi test nagyon absztrakt. A díszítőművészetek színvonala magas. Ekkore éte fénykorát a [[faliszk]] műhelyekben [[Volaterrae]]ben, [[Vulci]]ban az etruszk vörösalakos vázafestészet. Új formákkal gazdagodott a karcolt tükrök művészete, aminek Praentese volt az egyik fő közontja. Új lendületet kapott az arany ékszerek készítése, a gemmavésés, az elefántcsontfaragás is.
 
=== Az itáliai hellenizmus kora ===
 
962

szerkesztés