„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés

a
====Klasszikus kor====
A klasszikus kor legnagyobb temploma a [[Parthenon]], melyben [[Athéné]] aranyból, és elefántcsontból készült szobrát őrizték. A másik építészeti remekmű az [[Erektheion]], az oszlopokat emberi alakok váltják fel. A késői klasszikus korban új templomformát ''(tholosz)'' vezettek be, kör alapú, oszlopokkal körülvett épület.
 
A [[Parthenon]] bejáratát keletere tették. Az embereknek tehát, hogy megnézhessék Athéné szobrát, körül kellet járniuk a Partheneon északi oldalát. [[Iktinosz]] és [[Kallikratész]] által emelt épület a görög építészet egyedülálló remekműve. A görög templomtípus itt nagyon szép értelemzést nyert. A Pharteneon megőrizte a hagyományokat: a háromlépcsős alapot, a barázdált oszlopokat és a methopoékkel díszített gerendázatot és a tetőt. A hagyományos formákat az épület alkotói szabadon alakíthattották ki.
 
====Ión stílus====
A ión (jón) iskola a kisázsiai parvidék görög települései alakult ki, sokáig a keleti hatások közvetítője volt. Az i.e. 7. és i.e. 6. században egy olyan művészi irányzta alakult ki, ami a legfőbb motívumaokat a keleti műalkotásból meríti. Ezzel amgyarázható a fejelett díszítő kultúrájuk. De a keleti képzelet szülöttei, a szfinxek és a szörnyek a ión vázafestők nyomán kecses művészeti formákká alakulnak át. A vázafestés terén a ión iskola vidám elbeszlő ábrázolásmódot alkotott, itt testesülnek meg a homéroszi költemények. A ión irány sajátos jellege a pompában és az eleganciában nyilvánul meg.
 
A ión oszlopok formája a kisázsiai városokban alakult ki, nyilván valamelyik keleti növényi motívum változataként. A könnyen hajló indák világosan jelzik az oszlopfő eredeti rendeltetését és érzékeltetik a gerendázat súlyát. A síkok és domborulatok, a mélyedések és barázdák változása különös vonzerőt ad ezeknek az oszlopfőknek, sokkal finomabbá és válozatosabbá teszi őket, mint a dór oszlopokat. Ezek a részek a kompozíció egységét szolgálják.
====Színház====
 
Az egyik legszebb görög színház [[Epidaurosz]]ban épült [[i.e. 6. század]]ban. A színházakat többnyire olyan kultikus hely szomszédságában építették, amely [[Dionüszosz]]nak volt szentelve. A görög színházban érvényesül a természet kapcsolata, annak ellenére, hogy megtartották a művészi formák hangsúlyozását. Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szépes kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az ''orkhésztra'', melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt oglalt késbőbb helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek, el a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos ''poroszkénion'' jelentette, a színpad. A görög színház formái [[i.e. 5. század]] elején alakultak ki.
 
==== Oszlopok ====
962

szerkesztés