A '''Ross-selfjég''' a [[Déli-sarkvidék]] 536. 000 km<sup>2</sup>² kiterjedésű, közel [[Franciaország]] nagyságával megegyező, legnagyobb [[selfjég|selfjege]]. A [[Larsen B]] [[2002]]-es leválása óta a Ross-selfjég stabilitása is csökkent. Magyarországnál körülbelül hatszor nagyobb a területe.
"Különösen„Különösen akkor válik sebezhetővé, amikor az [[Antarktisz]] nyugati része felől érkező hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak"megállnak” – mondta [[Tim Naish]], majd hozzátette: "széttöredezése vagy akár akár egy részének leválása "drámaian„drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot"éghajlatot”. 3 °C-os változásnál a [[Weddell-tenger]]en lévő selfjegek is veszélyeztettettéveszélyeztetetté válnak a [[globális felmelegedés]] miatt.
RossA Ross-selfjég tengermedrében [[Új-Zéland|új-zéland]]i, [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]], [[Egyesült Királyság|brit]], [[Olaszország|olasz]] és [[Németország|német]] kutatók végeztek méréseket, ill. az akkori legmélyebb magfúrást [[2002]]-ben végezték el az [[Antarktisz]]on. A B-15A – az eddigi legnagyobb jéghegy volt, ami feldarabolódott – mellett levált a C18 (76 km hosszú) és a C19-es (200 km hosszú) jégtömb is a Ross-selfjégről.
