„Vad (vadászat)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
* Az emlősökön és madarakon kívül a világban számos más gerincest (kétéltûek és hüllők) vadásznak és csapdáznak, sőt gerinctelenek (például csigák, kagylók, rovarok) is fontos állati fehérjeforrások lehetnek. [[Ökológia]]i, módszertani szempontból ezek vizsgálata, védelmük vagy hasznosításuk megalapozása módszertani alapjait tekintve nem válik el a vadászható fajoktól.
A [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600055.tv/ vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény] (Vtv.) megfogalmazása szerint:
<blockquote>''Vtv. 1. § (1)'' E törvény a Magyar Köztársaság területén <u>vadon élõélô állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza</u> a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élõhelyükélôhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatokat és hatásköröket.<br>
''(2)'' A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelõsfelelôs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, elõfordulóelôforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló [[nagyvad]]nak, illetve [[apróvad]]nak minõsülõminõsülô vadászható állatfajokat (a továbbiakban: '''vad''').<br>
''(3)'' A törvény hatálya nem terjed ki a <u>természetes élõélô környezetben vadon élõ, nem vadászható állatfajra</u>, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.</blockquote>
 
[[Kategória:Vadászat]]
568

szerkesztés