„Korompa” változatai közötti eltérés

[[1256]]-tól szerepel írott forrásokban, [[1282]]-ben [[IV. László]] király oklevelében említik Korompa néven először. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben vasat és ezüstöt bányásztak. A [[14. század]] elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját [[1397]]-ben alapították, [[gótikus stílus|gótikus]] templomát [[1424]]-ben szentelték fel. A [[16. század]]ban már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és [[1602]]-ben szabad királyi város lett. Az [[1670-es évek]]ben több kuruc támadás érte. [[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány sújtotta. A [[19. század]]-ig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a [[20. század]] elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már minegy 3500 dolgozót foglalkoztatott.

Vályi András szerint ''"Alsó, és Felsõ Krompach. Két német mezõ Város Szepes Várm. földes Ura G. Csáky, és Goldenfinger Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Iglóhoz két mértföldnyire, vas bányáji is vagynak, földgyei meg lehetõsek, réttyei jók, legelejök van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: ''"Krompach, Szepes v. tót-német bányaváros, Szomolnokhoz éjszakra 3 1/2 mfldnyire, kellemes völgyben: 1376 kath., 482 evang. lak., kik bányászságból, gyolcs-szövésből, méz-tisztitásból és zsindely-csinálásból keresik élelmöket. Kath. és evang. anyaszentegyház. Vashámorok. Vizimalmok. F. u. gr. Csáky nemzets. és Gundelfinger, kinek itt szép kastélya és kertje van. Ut. p. Lőcse."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/1186-163a.html]