„Ajtós” változatai közötti eltérés

HAAN LAJOS békéscsabai prédikátor 1878-ban kiadott művecskéjével teljesen tisztázta a kérdést. Bebizonyította, hogy az az ''Eytas'' község, melyet Dürer családi fészkének állít, a Gyula mellett fekvő Ajtós falu volt, melyet a törökök pusztítottak el a hódoltság alatt. Dürer magyar neve tehát Ajtósi. Erre vall a család nemesi címere is, mely hármas halmon kitárt ajtót ábrázol; de meg Dürer nem egyszer írta magát Thürer-nek, ami az Ajtósi egyszerű fordítása. "A sokáig komolyan emlegetett Száraz tehát csak a délibábos nyelvészkedés gyártmánya, sok társával egyben, akiket, ha elé akarnék sorolni, épp teli lenne velük ez a kis könyv".<ref>[[http://mek.oszk.hu/02100/02156/02156.htm Tóth Béla: Mendemondák. A Világtörténet furcsaságai. Válogatás. Válogatta és a szöveget gondozta: Steinert Ágota]]</ref>

 

==Felhasznált irodalom==