„Római népgyűlések” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
===Comitia centuriata===
A plebejusok harmadik sikerét, a [[tizenkéttáblás törvények]] megalkotását követő időszakban jött létre az újabb népgyűlés, a '''comitia centuriata'''. Ehhez a népességet vagyoni osztályokba ([[classis]]) sorolták, s ezeken belül összesen 193 [[centuria]]t hoztak létre, amelyből 18 volt a vezető réteg, a [[patrícius]]ok ([[equites|lovagok]] és a tőlük később elkülönülő [[senator]]ok) centuriáinak száma, s 80 a leggazdagabb plebejusok első osztályáénak (''prima classis''). Így a patríciusok és gazdag plebejusok összesen 98 centuriája - miután a comitia centuriatában centuriánként szavaztak - mindig többséget biztosított nekik a szegényebbek és a nincstelenek összesen 95 centuriájával szemben. Utóbbiakat, az [[proletarius]]okat egyetlen centuriába osztották be. A [[classis]] alapú besoztás elsősorban a hadszevezést szolgálta, mindenkinek vagyona szerint kellett a hadsereg anyagi terheit (saját fegyvereit) viselnie, s ehhez igazították az egyes csoportok politikai befolyását.
Ez a gyűlés is igen konzervatív volt tehát, amit tovább fokozott, hogy az classisokon belül az idősebbek (''seniores'') ugyanannyi centuriával rendelkeztek, mint a fiatalabbak (''iuniores''), viszont megtörte a patríciusok egyeduralmát, a gazdag plebejusoknak igen erős befolyást biztosítva, amit csak az korlátozott kezdetben igen jelentősen, hogy a legtöbb tisztségre kizárólag patríciusok voltak választhatók. De a plebejusok legalább kiválaszthatták közülük a nekik kicsit - a patríciusok rendi öntudata és összetartása igen erős volt - megfelelőbbet.
A comitia centuriata volt a [[Római Köztársaság]] legfontosabb népgyűlése, itt vűálasztották a legfontosabb [[magistratus]]okat, ai [[imperium]]mal rendelkező [[consul]]okat és [[praetor]]okat, valamint a legtekintélyesebbnek számító, de imperiummal nem rendelkező [[censor]]okat.
==Források==
| |||