„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: régészeti fogalmak javitása
(infobox)
a (→‎Története: régészeti fogalmak javitása)
 
==Története==
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ban aból ([[hallstatti kultúrahallstatt]]) népeis élt,találtak amelynek vaseszközei kerültek itt elővaseszközöket. A késői vaskorban avaskorból ([[la théne-i kultúralatén]]) népe lakta a vidéketúgyszintén. A községtől keletre a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy korai szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
 
A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánti nemzetség, később a Bacskády, Boboth, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házaban 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
 
 
[[1910]]-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott.
[[1945]] után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak [[1950]]-ben nyílt meg újra.
 
==Nevezetességei==
35 858

szerkesztés