|
Januarius nevéhez egy ma is meglévő csoda kötődik: a vércsoda.
Ez a jelenség abban áll, hogy az ampullákban őrzött, összeszáradt"alvadt" [[vér]] időről időre folyékonnyá válik és felbuzog. Két nagy ampullát [[Nápoly]]ban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetszetű, köbtartalma kb. 60 cm³, a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm³. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történik a csoda, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utána a [[Alvadás|megalvadt]] vér ismét teljesen beszárad"megalvad".
A hagyomány szerint egy nápolyi asszony felfogta a [[vértanú]] [[püspök]] vérét. Sokáig magánál őrizte, majd amikor már nagyon öreg lett, 389-ben átadta az [[ereklye|ereklyét]] a nápolyi egyháznak. EkkorA történtcsodáról először a1389-ben tesznek csodaemlítést: a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét is. Amikor a két ereklye találkozott, a beszáradt [[vér]] folyékony lett.
A csoda első hiteles leírása [[3891389]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-éről]] való. Nápoly népe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspököt, és a csoda bekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.
Természetes módon nincs magyarázat erre a jelenségre, mert a történelem folyamán kiderült, hogy sem időponthoz, sem külső körülményekhez nincs kötve. A 16. század óta a legkülönbözőbb okfejtésekkel próbálkoztak a kritikusai: a csalástól az [[okkultizmus|okkult]] jelenségekig mindent próbáltak fölhozni a csoda megmagyarázása érdekében. Azt is mondták, hogy az egész jelenségnek semmi köze sincs az emberi vérhez. MiutánA kérdést azonban márnem ismertéklehet aegyszer vérs összetételét, [[1902]]-ben két professzor a szeptemberi csoda után megvizsgálta amindenkorra folyadékotmegválaszolni, és azt találta, hogymivel az rendesegyház emberinem vér,járul éshozzá alvadása is ugyanúgy történik, ahogy aaz frissereklye vértudományos szokottszintű megalvadnivizsgálatához.
Ráadásul aA csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, abban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült.
A csoda kritikusai, és természettudományos magyarázat szerint szerint nem vérről van szó, hanem egy [[tixotrópia|tixotróptixotrópikus]] jellegű gélrőlvegyületről, mint például vasoxid vagy FeO(OH). Az ilyen jellegű anyagokban a viszkozitás megnő, ha sok ideig mozdulatlan állapotban maradt, illetve lecsökken, ha megmozdítják. FeO(OH)-t felhasználva reprodukálható volt a "vércsoda" jelensége.
==Forrás==
|
