„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: dátumlinkek javítása)
{{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
|időpont=[[1656]]. [[február 18.]]|helyszín=[[Gołąb]], [[Krasiczno]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédek|svéd]] [[pürrhosz]]i győzelem |egyik fél=[[Kép:Herb Rzeczpospolitej Obojga Narodow.svg|22px]] [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvánia]] |másik fél= [[Kép:Sweden-lesser-coa.png|22px]] [[Svéd Királyság]] |parancsnokok1=[[Kép:Lodzia címere.jpg|22px]] [[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[Kép:Vasa-ház címere.png|22px]] [[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány száz gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100–200 fő}}
{{1655–60-es északi háború csatái}}
 
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a [[lengyelek]] és a [[svédek]] között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18.|február 18]]–[[február 19.|19]]-én.
 
[[1655]]-ben a svédek viharos benyomulásukkal elfoglalták Lengyelország nagyrészét. [[II. János Kázmér lengyel király]] [[Szilézia|Sziléizába]] menekült, majd a [[częstochowa ostroma (1656)|częstochowai diadalt]] követően visszatért [[Szilézia|Sziléziából]], s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.<br>
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a [[Svédország|svéd]] és [[brandenburg]]i csapatokat (utóbbiak szintén részt vettek a Lengyelország elleni támadásban).
 
[[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, hogy [[Poroszország]] elismerje-e Svédország főségét, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
 
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedeltéktámadták, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. MellettükA harcolt számossvédeket [[németek|német]], valamint néhány [[AngliaAngolok|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok erősítették.<br>
Gołąbnál a svéd előhadak utolérték Czarniecki csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá pár száz gyalogost, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még [[tatárok|tatár]] lovasok is.
 
Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
 
Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak [[február 20.|február 20-án]] folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, [[FreedAschenberg Aschenberg|Aschenberg]]is alig bírt elmenekülni.
 
KorábbanA gołąbi csatát [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Bogusłav litván herceg]] segített katonái élén.<br>
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.<br>
A korábbanAz áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
 
A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt Károly Gusztáv számára. A krasicznói támadás után a svédek bevonultak [[Lublin]]ba, majd [[Zamość]] alá, de a várat nem merték megostromolni.