„VI. García navarrai király” változatai közötti eltérés

'''VI. (Újjáépítő, Helyreállító) García Ramirez''' (?–1150) a [[Pamplonai Királyság]] (halála után [[Navarrai Királyság]]) a ''Ximena-házból'' (más írásmód szerint a ''Jimena-házból'' avagy ''Jiménez-házból'') származó királya (1134–1150). A forrásmunkák túlnyomó többsége őt ''n e m'' VI. García, hanem IV. García királyként jelöli, mert az ''Arista–Iñiga-ház'' két, García nevű uralkodóját nem ismerik el királynak. (E szerint a számozás szerint I. García a 931-től 970-ig uralkodott [[III. García navarrai király| III. García]], II. García a 994-től 1000-ig uralkodott [[IV. García navarrai király|IV. (Félénk) García]], III. García pedig az 1035-től 1054-ig uralkodott [[V. García navarrai király|V. (Nájerai) García]] volt.)

 

 

== Trónra jutása ==

1134-ben, amikor a ''Navarrai-házból'' származó [[I. Alfonz aragóniai király|I. (Harcos) Alfonz]] (1073–1134) aragóniai és pamplonai király (1104–1134) gyermektelenül belehalt egy, a mórok elleni csatában szerzett sebesülésébe, a pamplonai nemesség nem fogadta el végakaratát, amelyben lovagrendekre kívánta hagyni birodalmát. A navarraiak fellázadtak e döntés ellen. Úgy döntöttek, hogy visszatérnek a trónutódlás ősi vonalához, és ezért García Ramirezt, az 1000-től 1035-ig uralkodott [[III. Sancho navarrai király|III. (Nagy) Sancho]] pamplonai király egyenesági leszármazottját választották [[Pamplona]] királyává. Ezzel egyúttal helyreállították a [[IV. Sancho navarrai király| IV. (Peñaléni) Sancho Garcés]] király halála (1076) óta Aragónia által uralt [[Pamplonai Királyság]] függetlenségét. I. Alfonz öccse, [[II. Ramiro aragóniai király| II. Ramiro]] (1075?–1137?), az új aragóniai király (1134–1137) elfogadta a navarraiak döntését.

 

== Uralkodása ==

VI. García meg tudta őrizni a királyság függetlenségét, mert ügyesen lavírozott a hatalmas szomszédok – [[Kasztília és León]] és [[Aragónia]] – között. Segítette Kasztíliát a [[mórok]] elleni harcokban, és második felesége, ''Urraca'' (1126?–1189?) a [[Burgundiai-ház]]ból származó [[VII. Alfonz kasztíliai király|VII. (Császár) Alfonz]] (1105–1157), Kasztília és León királyának (1126–1157) a lánya volt. VI. García ügyes diplomáciájának eredményeként 1149-ben békét kötött az ''Urgell-házból'' származó [[IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja| IV. Rajmund Berengár]]ral, Barcelona grófjával és Aragónia hercegével, aki [[Petronila aragóniai királynő]] férjeként a királyság tényleges ura volt. Mindezek dacára a [[Pamplonai Királyság]] már soha nem nyerte vissza azt a jelentőségét, szerepét, amit különösen [[III. Sancho navarrai király| III. (Nagy) Sancho]] uralkodása idején töltött be.

 

== Utódlása ==

VI. García utóda első házasságából született fia, ''Sancho'' (1132?–1194) lett. Ő lett [[VI. Sancho navarrai király| VI. (Bölcs) Sancho]] lett (1150–1194); az első olyan uralkodó, akit már nem Pamplona, hanem ''Navarra királyának'' neveztek.

 

==Források==

*José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.

*Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.