„Népszuverenitás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: csonk pontosít.
-
1. sor:
A [[népszuverenitás]] egy olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.
 
A népszuverenitás fogalma a [[17. század]]ból származik. A [[felvilágosodás]] újdonságaúj elképzelése volt, hogy a hatalom nem [[Isten]]től eredvaló, hanem valamiképpen az emberek világának terméke. Az egyik ilyen világi elképzelés szerint a kormányhatalom a polgárok közötti [[társadalmi szerződés]] révén jön létre. A társadalmi szerződés lehet hallgatólagos, elfelejtett, vagy írott [[alkotmány]] formáját öltheti. A népszuverenitás eszméje szerint nincsen szükség [[uralkodó]]ra (szuverén), hanem az uralkodó feladatát a nép maga is elláthatja. Ennek a gondolatnak a legnagyobb hatású teoretikusai [[Thomas Hobbes]] (1588–1679), [[John Locke]] (1632–1704), és [[Jean-Jacques Rousseau]] (1712–1778) voltak. Az első népszuverenitásra épülő alkotmánya az [[amerika]]i [[Connecticut]] államnak volt.
 
A népszuverenitás pontos fogalmáról, és a [[demokrácia|demokráciához]] fűződő viszonyáról a mai napig tartó [[politikafilozófia|filozófiai]] viták zajlanak. Az egyik karakteres álláspont szerint a népszuverenitás modern formája maga a [[demokrácia]] mint a többség uralma. Egy ezzel ellentétes álláspont szerint a népszuverenitás a népnek az a joga, hogy megváltoztathatja [[alkotmány]]át, vagyis lefektetheti azokat a nem szükségképpen többségi döntéssel működő intézményeket, amelyek a közügyeket intézik.