„Nemesnépi Zakál György” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
Első kiadására [[1985]]-ben került sor, az ''[[Őrségi Baráti Kör]]'' révén. Mai napig a legteljesebb mű az Őrségről. A vidékkel szomszédos [[Vendvidék]]en Zakál halála előtt nem sokkal egy másik jeles személyiség az [[Alsószölnök|alsó-]], majd [[felsőszölnök]]i katolikus pap, a horvát eredetű [[Kossics József]] kezdett el nagyszabású írásokba, akinek teljes életműve maradt az utókorra. Ő magyarul és szlovénul alkotott. Néhány évvel az Eőrséghnek Leirása után is írt egy néprajzi munkát, ''A Magyar Országi Vendus-Tótokról'' címen, amit az első szlovén és magyar tájmonográfiának tartottak. Utóbbi megjelölés ugyan ma már nem illik rá, valójában az első nyomtatásban megjelent magyar tájmonográfia. Később Kossics neve is feledésbe merült és szinte Zakállal egyidőben hozták újra nyilvánosságra.
A művet a nyelvtani hibái ellenére [[Vörösmarty Mihály]] kiadhatónak ítélte, de egyelőre még visszaküldte átdolgozásra a szerzőhöz. A kiadásra aztán nem került sor, ennek okát máig se tudni. Egyes részei ma már nem helyánvaló állításokat közölnek (Kossicsnak is egypár állítása szintén megdőlt), az új kutatások és ismeretek alapján, de eredeti történeti forrás, értékes, mára már nem fellelhető adatokat szolgáltat. A [[felvilágosodás]] jegyében íródott, éppen ez jellemzi Kossics művét is, de fontos eltérés van a kettő között, mégpedig az, hogy Zakál szavait részben már a nacionalizmus, azon belül is
Zakál a táj fekvését, a föld állapotát és terméshozamát és (igaz szűkszavúan) a történetét mutatja be, végezetül a lakosságról ír.
| |||