„Vállalkozási szerződés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
Amennyiben amegrendelő a vállakozás során új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, azt a vállakozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
==A vállakozói díj==
A vállakozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A vállakozói díj esedékességére vonatkozó szabályok az alvállakozó díjigényére is kiterjednek, tehát az alvállakozó díjkövetelése arra tekintet nélkül esedékes, hogy a vállakozó az alvállakozói díjat is magába foglaló vállakozási díjat mikor kapja meg a megrendelőtől. Előfordulhat, hogy a vállakozó a szerződésben meghatározottaknál drágább anyagot használ fel vagy többletteljesítményt nyújt. Ilyenkor csak akkor emelkedhet a vállakozói díj, ha a felek a vállakozói szerződést a vállakozó díj vonatkozásában kifejezetten vagy [[ráutaló magatartás]]sal módosították.
A vállakozót a vállakozási díj biztosítására törvényes [[zálogjog]] illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, melyek a vállakozási szerződés következtében kerültek a birtokába.
*Amennyiben a teljesítés olyan okból vált [[lehetetlenülés|lehetetlenné]], amelyért egyik fél sem felelős és
**1. a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállakozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
**2. a lehetetlenné válás oka a vállakozó érdekkörében merült fel, díjazásra sem tarthat igényt.
**3. a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállakozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállakozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, amelyet a felszabadult időben máshol keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
==A kárveszélyviselés==
[[Kárveszélyviselés]] alatt azon károkért való helytállást értjük, amelyek bekövetkeztéért senkit sem lehet felelőssé tenni. A megkezdett illetve a befejezett de még át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés [[lehetetlenné válás]]ára vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállakozó között.
A vállakozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles.
==A szerződés megszűnése==
A vállakozási [[szerződés megszűnése|szerződés megszűnését]] illetően két megszűnési oknak van az általános szabályokhoz képest nagyobb jelentősége.
===A megrendelő elállása===
A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállakozó kárát megtéríteni. Az elállás megszünteti a szerződést, így az eredeti állapotot kell helyreállítani. A vállakozási szerződés elállásánál a [[bíróság]] bármelyik fél kérelmére a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, amikor a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, ezt a nemzetgazdaság érdeke vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja.
Amennyiben a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállakozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a [[szerződésszegés]]re vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.
Amennyiben a munka végzése során a körülmények arra engednek következtetni, hogy a [[hibás teljesítés|teljesítés hibás]] lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
===Lehetetlenülés===
A teljesítés lehetetlenné válása a jövőre nézve szünteti mega szerződést. A vállakozó díjigénye a lehetetlenülés egyes vétlen eseteitől függ, melyeket a vállakozói díjról szóló alfejezetben kerültek részletezésre.
[[Kategória:Polgári jog]]
| |||