„Aurelio Brandolini Lippo” változatai közötti eltérés

kiegészítések, pontosítások
a (+ középkorportál-sablon)
(kiegészítések, pontosítások)
'''Aurelio Brandolini Lippo''' (vaksága miatti mellékneve az „il Lippo") ([[Firenze]], [[15.1449 századk.]] eleje) – [[Róma]], [[1497]]) Humanista, Rétor, [[Ágoston rend]]i szerzetes, [[Mátyás király]] kegyencehumanista kíséretének tagja.
 
==Élete==
 
Előkelő firenzei nemesi család sarja, gyermekkorában elvesztette látását egy betegségben,ennek ellenére kora egyik leghíresebb retorikatanára, szónoka, prédikátora lett. [[Mátyás]] király ezért hívta Magyarországra a retorikai katedrát ajánlva fel neki a pozsonyi egyetemen. Nem ismert, pontosan mikor érkezett Magyarországra, 1481-ben még biztosan Rómában volt, de [[1489]]-ben már biztosan a [[Hunyadi]]-udvarban tartózkodott. Az uralkodót [[1490]]-ben Bécsbe is elkísérte; Mátyás temetésén ő mondta a gyászbeszédet. Mivel valószínűleg a [[Corvin János]]-párthoz tartozott, hamar kénytelen volt visszatérni hazájába, szülővárosába, ahol belépett az Ágoston-szerzetesrendbe. Rómában halt meg 1497-ben,[[pestis]]ben.
[[Vitéz János]] [[esztergom]]i [[érsek]] hivta hazájából [[Magyarország]]ra, hová [[1489]] telén jött. Némelyek szerint a [[buda]]i egyetemen tanított és folytonosan a király személye körül tartózkodott, [[1490]]-ben Bécsbe is elkisérte; Mátyás halála után visszatért hazájába [[Olaszország]]ba, és mint Ágoston-szerzetes Rómában 1497-ben a [[pestis]]ben meghalt.
 
==Munkái==
 
Dialogus ad Matthiam invictissimum Hungariae regem et Beatricem reginam de vitae humanae conditione et corporis aegritudine toleranda. BasiliaeBasilea, 1541. (2. kiadása. U. ott, 1543), Vienna 1541. Német fordítása Augsburg. 1622.)
 
De comparatione Reipubblicae et regni. Kéziratban a firenzei Biblioteca Laurenzianában és a Biblioteca Riccardianában. Első nyomtatott kiadása: 1890, [[Ábel Jenő]] gondozásában, magyar fordítása 1928-ban jelent meg, [[Angyal Pál]] készítette, s látta el bevezető tanulmánnyal.
==Források==
A dialógus témája a két államforma, a köztársaság és a királyság összehasonlítása. A beszélgetés résztvevői: Mátyás, törvénytelen fia, [[Corvin János]] és Domenico Giugni firenzei lovag, aki valóban hosszú időt töltött ekkoriban Budán. János kérésére apja oktatja fiát a tökéletes államról,a jó kormányzás művészetéről a jó uralkodóról olyan (antik modelleket követő)formában, hogy vitapartnert hív maga mellé, így veszik sorra különböző álláspontok melletti és elleni érveket. A három napon át tartó vitából a királyság eszméje kerül ki győztesen, közben Mátyásból az ideális uralkodó mintaképe(emlékműve)formálódik meg. Aurelio Budán kezdte el írni, majd Firenzében folytatta, de életében nem fejezte be művét. Öccse, Raffaele készítette el a ma ismert kéziratot, ő ajánlotta és ajándékozta azt Giovanni Medici bíborosnak, a későbbi [[X. Leo]] pápának. A szöveg évszázadokig ismeretlen volt, a Mediciek könyvtára rejtette, pedig ha olvasták, ha hatott volna, valószínűleg a modern politikai elméletírás egyik alapmunkájaként tartaná számon az utókor.
további fontos munkái:
Re ratione scribendi, Basilea 1543 (retorikai tárgyú értekezés)
kéziratban a Biblioteca Laurenzianában: La stria sacra dei Ebrei; De laudibus musicae.
 
==Források==
{{szinnyei}}
Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana (első kiadás: Venezia, 1783)
Angyal Pál: A köztársaság és a királyság összehasonlítása (Budapest, 1928)
Puskás István: Monumento al Principe, in Nuova Corvina 20 (Budpaesr, 2008)
 
{{portál|középkor}}
[[Kategória:Ágoston-rendi szerzetesek|Brandolini]]
[[Kategória:Középkori olasz költők, írók|Brandolini]]
$
5

szerkesztés