„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Százalék- és ezrelékjelek, valamint Celsius- és mindenféle fokok körüli rendezés)
A csapadék eloszlása kevéssé szeszélyes. Az uralkodó szélirány északi.
 
Az évi középhőmérséklet a nagyjából 10,5 °C. A tél enyhe, így a leghidegebb januári hónapban a középhőmérséklet mindenhol -1−1 °C fölött van. A legmelegebb júliusban a keleti részen 21-22 °C az átlagos középhőmérséklet.
 
Az átlagos évi csapadék összege a terület nyugati részén 800 mm-hez közeli; kelet felé 700 mm-re csökken; az éves változékonyság igen jelentős. A legtöbb csapadék május-július között esik. A legesősebb hónap általában a május, a legszárazabb pedig a január és a február.
== A Dráva-sík talajai ==
 
A kistáj legnagyobb részén folyóvízi üledékeken kialakult talajokat találunk; a Dráva [[Meander (folyókanyarulat)|meandereinek]] sorozatos kialakulása és lefűződése következtében az egyes típusok többnyire szórtan, mozaikos foltokban helyzkednekhelyezkednek el. Másodlagos jelentőségű a [[holtág]]ak antropogén feltöltése, valamint a kiszáradó felszíneken kialakult [[defláció]]. A talajok fejlődésére jelentős hatást gyakorol a talajvíz szélsőséges, a folyóhoz igazodó ingadozása. A Dráva közelében a humuszosodás, kifejlődését a rendszeres hordalékborítás akadályozza, ezért itt magasabb humusztartalmú területek csak a mélyvonulatokban találhatók.
 
A talajképző üledék a Dráva árterén döntően iszapos vályog, homokos vályog és homok. A mélyebben fekvő részeken agyagos vályog és iszapos-agyagos vályog is előfordul. Jellemző, hogy a mélyebben fekvő részeken az iszapos fedő vastagabb. A folyótól távolodva egyes részeken az agyagos, máshol a homokos jelleg erősödik.