„Terc” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (kozmetikai javítások)
a
A terc a [[szext]] fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt [[oktáv]]ra egészíti ki.
 
A terc a kvinttel együtt a [[hármashangzat]]ot alkotó egyik hagközhangköz. Nagyterc esetén [[dúr]], kisterc esetén [[moll]] hármashangzatról beszélünk.
 
A tercet a [[16. század]] közepéig az európai zenében ''tökéletlen'' [[Konszonancia|konszonanciának]] tekintették, a többszólamú szerkesztésben felhasználták, de a zenei szakaszok, frázisok végén mindig tökéletes konszonanciára, [[prím (hangköz)|prím]]re, [[oktáv]]ra vagy [[kvint]]re oldották fel. Később a záróakkordokban kezdetben akkor is nagytercet (dúr akkord) alkalmaztak, ha a darab alaphangneme moll volt ([[pikardiai terc]]), magasabb konszonanciafoka miatt.
5

szerkesztés