„Courtenay-ház” változatai közötti eltérés

forma1
a (Bot: dátumlinkek javítása)
(forma1)
[[Kép:Blason Courtenay.png|thumb|150px250px|A Courtenay-ház címere]]
{{forma}}
[[Kép:Blason Courtenay.png|thumb|150px|A Courtenay-ház címere]]
 
A '''Courtenay-ház''' befolyásos nemesi család volt a középkori[[középkor]]i [[Franciaország]]ban. A család eredetileg [[Courtenay, Loiret|Courtenay]] kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia. A család alapítója a 10. szd-b an élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és [[Pharamond]] leszármazottja. Athon kihasználta a burgundi hercegségben dúló örökösödési háborút, amely [[Ottó-Vilmos burgund herceg]] és [[II. Róbert francia király]] között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.
 
==Története==
A 12. szd-tól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de [[1150]]-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt [[Peter de Courtenay|Peter]], [[VI. Lajos francia király]] fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a Capeting-házat. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte Namur grófságát és a konstantinápolyi latin császárságot. Az ág utolsó férfitagja, [[II. Balduin latin császár|II. Balduin]] az utolsó latin császár volt, 1273-ban Itáliában halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay 1300-ban Valois Károlyhoz, [[III. Fülöp francia király]] fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.
A család alapítója a [[10. század]]ban élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és [[Pharamond]] leszármazottja. Athon kihasználta a [[burgundi hercegség]]ben dúló örökösödési háborút, amely [[Ottó-Vilmos burgund herceg]] és [[II. Róbert francia király]] között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.
 
A [[12. szd-század]]tól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de [[1150]]-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt [[Peter de Courtenay|Peter]], [[VI. Lajos francia király]] fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a [[Capeting-házatház]]at. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte [[Namuri őrgrófség|Namur grófságát]] és a [[konstantinápolyi latin császárságotcsászárság]]ot. Az ág utolsó férfitagja, [[II. Balduin latin császár|II. Balduin]] az utolsó latin császár volt, [[1273]]-ban [[Itália|Itáliában]] halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay [[1300]]-ban Valois Károlyhoz, [[III. Fülöp francia király]] fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.
A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő keresztes hadjáratokban és végül megszerezték Edessa grófságát (a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam). Ez az ág az 1200-as években halt ki.
 
A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő [[keresztes hadjáratokbanhadjáratok]]ban és végül megszerezték [[Edessa]] grófságát (''a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam''). Ez az ág az [[1200-as évekbenévek]]ben halt ki.
A 12. szd. közepén a család néhány tagja a normannok uralta Angliában telepedett le, megszerezték [[Okehampton]] bárói címét és örökölték [[Devon]] grófságát (1293-ban) a de Redvers családtól (ld. [[Balduin de Redvers]]). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje [[Hugh Courtenay Devon grófja]].
 
A [[12. szd.század]] közepén a család néhány tagja a normannok uralta [[Anglia|Angliában]] telepedett le, megszerezték [[Okehampton]] bárói címét és örökölték [[Devon]] grófságát (''[[1293]]-ban'') a de Redvers családtól (''ld. [[Balduin de Redvers]]''). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje [[Hugh Courtenay Devon grófja]].
 
== Egyéb címek ==