„Baldur von Schirach” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Baldur Benedikt von Schirach''' ([[1907]]. [[május 9.]], – [[1974]]. [[augusztus 8.]]. ) [[németek|német]] ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek [[1945]] után. Schirach volt a [[Hitlerjugend]] (HJ) vezetője, [[Gauleiter]] és [[Bécs]] vezetője (Reichsstatthalter ).
 
'''Baldur Benedikt von Schirach''' ([[1907]]. [[május 9]], – [[1974]]. [[augusztus 8]]. ) [[németek|német]] ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek [[1945]] után. Schirach volt a [[Hitlerjugend]] (HJ) vezetője, [[Gauleiter]] és [[Bécs]] vezetője (Reichsstatthalter ).
 
==Élete==
[[Weimar]]ban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki [[1919]]-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
 
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba, [[1925]]-ben [[NSDAP]] tag lett. 1932 március 31-én elvette Henriette Hoffmann-tHoffmannt, akinek apja [[Adolf Hitler|Hitler]] fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta a [[Berghof]]on. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
 
==Politikai pályafutása==
[[Kép:Nuremberg-1-.jpg|thumb|left|Schirach a hátsó sorban, jobból a második]]
1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által terrorobombázottterrorbombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, és [[Franciaország]]ban harcolt, ahol [[vaskereszt]]et kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőle [[Artur Axmann]] vette át, Schirach ezután Bécs vezetője (Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000 [[zsidók|zsidót]] munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
 
A [[nürnbergi per]]ben azt mondta, hogy nem tudott "megsemmisítő„megsemmisítő táborok"táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949 július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
 
{{-}}