„Köldökzsinórvér” változatai közötti eltérés

A '''köldökzsinórvér'''köldökvér az [[újszülött]] [[vér]]ében, pontosabban a [[gyermek]] [[köldökzsinór]]jábanköldökzsinórjában és a [[méhlepény]]ben található meg. A köldökzsinórvér nagyban különbözik a felnőttek, vagy idősebb gyerekek vérétől. A köldökzsinórvér [[vörösvérsejt]]jei olyan [[hemoglobin]]okat tartalmaznak, melyek nem képesek az [[oxigén]] szállítására. Emiatt a [[vérsejt]]ek a születés után nagyon gyorsan elhalnak.

A köldökzsinórvér bőséges forrása a jó minőségű és kiváló önfenntartó képességgel rendelkező [[őssejt]]eknek, melyek a köldökzsinórvér felfogása révén könnyen és kockázatmentesen összegyűjthetők és mélyhűtött állapotban hosszú ideig megőrizhetők. Közvetlenül a [[szülés]] után a méhlepényben és köldökzsinórban visszamaradt vér, ha nem kerül őssejt-bankba, orvosi hulladékként megsemmisítésre kerülne.

Az őssejt- transzplantáció az [[orvostudomány]] jelenleg is fontos eszköze számos betegség kezelésére. Az őssejtek különleges képességeinek megismerésével az őssejtek egyre szélesebb körű alkalmazásának lehetősége révén nyilvánvalóan felmerül a köldökzsinórvér-őssejtek megőrzésének szükségessége.

Mind erősebb érvként szól a saját célúsajátcélú megőrzés fontossága mellett, hogy a saját célú alkalmazáskor a tulajdonos szervezetével [[genetika]]ilag azonos őssejtek állnak majd rendelkezésére, melyek tárolása szükség esetén lehetővé teszi a gyors hozzáférést. Mindazonáltal esetlegesen, a szülők és a testvérek is hasznát láthatják majd ezeknek az őssejteknek, mivel a minták megközelítőleg negyedében a családtagok [[immunológia]]i azonossága elfogadható.

Az őssejteket a károsodott területre juttatva képesek arra, hogy a károsodott [[szövet]]eket regenerálja, újra életképessé tegye. A csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben, pl. a [[fehérvérűség]] különböző típusaiban, alkalmas a betegek hatékony kezelésére. Az olyan rosszindulatú daganatos betegségekben, amelyek [[sugárterápia|sugárterápiátsugárterápiá]]t és/vagy [[citosztatikus]] ([[kemoterápia]]) kezelést igényelnek, hasznos lenne ezeket minél nagyobb adagban alkalmazni a gyorsan osztódó [[rák]]os sejtek elpusztítására. Ennek azonban határt szab az ugyancsak gyorsan osztódó vérképzőszervek sejtjeinek nem-kívánt károsodása. Az őssejtek rendelkezésre állása azonban megengedhetővé teszi a sugár- és kemoterápia [[dózis]]ának a növelését, ezáltal pedig a [[daganat]]os sejtek hatékonyabb elpusztítását, mivel a károsodott sejtek az őssejtekből származó csontvelő beültetésével pótolhatók.

Az őssejt-kutatás sokat ígérő eredményei alapján az őssejtek azon képességének kihasználásával, hogy különböző szöveti funkcióba léptethetőek, sok más betegségben is hasznosíthatók lesznek. A neves szaklapok, mint a [[Nature]], a [[Science]] stb., szinte minden héten beszámolnak új és fontos fejleményekről az őssejt-kutatásban, az őssejtek jövőbeni felhasználásának további sokat ígérősokatígérő lehetőségeiről.

A jövőben az olyan jelenleg nem, vagy korlátozott hatékonysággal kezelhető betegségek, mint az [[Alzheimer-kór|Alzheimer-]]- és [[Parkinson-kór]], az [[agyvérzés]], bizonyos [[izomsorvadás]]ok stb. esetén is az őssejt terápiától várják az előrelépést. Több közlemény jelent már meg, igazolásaként annak, hogy az őssejtek [[laboratórium]]i körülmények között képesek például [[inzulin]]termelő [[szigetsejt]]ekké alakulni. Ezzel remény látszik arra, hogy a [[cukorbetegség]] bizonyos fajtáinál az őssejtek beültetésével végre gyógyíthatóvá válhat a betegség és kiküszöbölhető lesz a naponkénti injekciós inzulinkezelés. Egy másik példa alapján, laboratóriumi körülmények között köldökzsinórvér-őssejtekből előállított [[idegsejt]]ek működőképesek, így a [[neurológia]]i betegségek - pl.- [[stroke]] vagy [[gerincsérülés]] – esetén vizsgálják a felhasználhatóságukat. Egy másik fontos alkalmazási területe a [[szívinfarktus]]on átesetteknél őssejteket juttatva a károsodott szívizomzatba, képesek voltak szívizomsejteket létrehozni és a szövet regenerálódását elősegíteni.

A [[biotechnológia]]i ipar szintén ígéretes területe a „tissue engineering”, mégpedig a szövetek és szervek előállítása őssejtekből. Célja olyan szövetek előállítása, melyek segítségével akár [[szívbillentyű]]k, [[ízületizület]]ek, [[porckorong]]ok hozhatók létre, hogy aztán beültetve átvegyék a beteg szövetek, szervek funkcióját.

Az őssejteknek szerepük lehet a [[génterápia|génterápiábangénterápiá]]ban is. Az őssejtben a hibás [[gén]]ek egészségesre való lecserélésével lehetséges lehet – [[autológ transzplantáció]] útján – a betegek gyógyítása a „javított” őssejtek beültetésével.