„Nagy István (festő)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
[[Csíkszereda|Csíkszeredában]] befejezte a gazdasági népiskolát, tanítóképzőt végzett [[Kolozsvár]]ott és az alföldi [[Homokmégy]]en tanított. Az iskolában kiállította szénrajzait, [[Keleti Gusztáv]] felfedezte tehetségét. Így került a [[budapest]]i Mintarajziskolába. Ezután [[München]]ben és [[Párizs]]ban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt [[Itália|Itáliában]]. Tanulóévei során mindvégig a csíki magánjavak ösztöndíját élvezte. [[1902]]-ben újabb vándorévek kezdődnek az [[első világháború]]ig, de most már a szülőföldjén: Csíkban, Gyergyóban.
 
Első kiállítása 150 munkájából [[1902]]. [[június 8.|június 8-án]] nyílt meg [[Csíkszereda|Csíkszeredán]]. A háborúban a [[galícia]]i fronton katonaportrékat készített. [[1919]]-ben [[Budapest]]re költözött. [[1920]]-tól aza [[AlföldNagyalföld]]ön festett, először [[Szentes]]en [[Koszta József]]fel együtt, majd [[Kecskeméti művésztelep|Kecskemét]]en és [[Baj]]án. Nagyszabású gyűjteményes kiállítasa [[1923]]-ban általános elismerést váltott ki. [[Kosztolányi Dezső]] és [[Lyka Károly]] is lelkesedéssel írt alkotásairól, [[Surányi Miklós]] pedig regényt írt róla. [[1933]]-ban végleg letelepedett Baján feleségével és fiával. Több mint 4000 művét tartják számon, ezek többsége ma három országban található meg ([[Románia]], [[Szerbia]] és [[Magyarország]]), műveit őrzik a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], a [[szabadka]]i (Subotica) múzeumban, legtöbbet a bajai múzeumban, a [[Kecskeméti Képtár]]ban külön kiállítóterem mutatja be képeit, számos képe magángyűjteményekben van.
 
[[Tájkép]]eit és [[arckép]]eit főleg [[pasztell]]krétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet [[realizmus|realista]] és [[konstruktivizmus|konstruktív]] szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Hihetetlenül gyorsan dolgozott. Témái: az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelésző állatok és életbarázdáltaélet barázdálta arcú parasztok. Témái miatt az [[alföldi festőkhöz isfestők]]höz szokták sorolni, azonban képeinek egyre hangsúlyosabbá váló geometrikus meghatározottsága miatt sokkal inkább a modern festészet konstruáló ágához is tartozik az ő alkotói munkássága, [[Nagy Balogh János]] művészetének rokona. Nagy István stílusa jelentékeny hatással volt a [[hódmezővásárhelyi művésztelep]] fiataljaira, továbbá segítette [[Barcsay Jenő]]t festői útja megtalálásában.
 
[[1924]]-ig közreadott festészeti teljesítményéért megkapta a [[Szinyei Merse Pál Társaság]] festészeti díját, Beczkói Bíró Henrik díjat kapott [[1936]]-ban ''Kalapos öregasszony'' c. képéért.
 
== Galéria ==