„Hőveszteség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Százalék- és ezrelékjelek, valamint Celsius- és mindenféle fokok körüli rendezés
a hipotermia link be
4. sor:
'''Definíciója'''
 
Két, eltérő hőmérsékletű[[hőmérséklet]]ű közeg (pld egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.
 
 
20. sor:
 
Ha ezeket az értékeket vesszük alapul, egy egyszerű, 12*12 méter alapterületű ház külső falfelülete (az ablakokat nem számítva) kb. 120m2. Ezt hűti a külső levegő. Egy hidegebb téli napon a külső és belső hőmérséklet közöti különbség elérheti a folyamatos 20 °C-ot. Külső szigetelés nélkül egy négyzetméternél tudjuk, hogy 0,59 Watt energiát veszítünk folyamatosan. Habár jellemzően gázzal fűtünk, az egyszerűség kedvéért számoljunk kilowattban: 0,59/1000 kilowattot, egy óra alatt 0,00059kWh-t veszítünk. Ezt beszorozva a 20 °C-kal, illetve a 120 négyzetméterrel, ez óránként 1,4 kWh-t jelent, ami 2008-as árakon kb. 50 Ft, vagyis hidegebb napokon külső szigetelés nélkül naponta átlagosan 1000 forintot költünk az utca fűtésére. 10 cm-es külső szigetelőanyag felhelyezésével ezt az öszeget 400 Ft, míg pld. 14cm-es vastagság esetén 300 ft alá tudjuk szorítani.
 
==Lásd még==
* [[Hipotermia]]