„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés

→‎Története: pont lélekszám (rk.) után ki
(→‎Története: pont lélekszám (rk.) után ki)
*Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték.
 
*A 19-20. század fordulóján 1394. római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, a 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező [[újlak]]i alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
 
*Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: ''„A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[nyitra]]–[[kálna]]i állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat.”''