„Kihajlás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elírások jav., formázás, korr |
a →Tetmajer képlete: ábra feljebb |
||
39. sor:
== Tetmajer képlete ==
A törőfeszültség csak akkor számítható a fenti összefüggés segítségével, ha az az arányossági határnál kisebb. Ebben a tartományban ''rugalmas kihajlásról'' beszélünk. Ha a törőfeszültséget a karcsúság függvényében ábrázoljuk, eredményül egy másodfokú [[hiperbola|hiperbolát]], az úgynevezett ''Euler-hiperbolát'' kapjuk, amely azonban csak az arányossági határig érvényes. A folyáshatár a törőfeszültség felső határát jelenti. A folyáshatár és az arányossági határ között ''plasztikus kihajlásról'' beszélünk. Ebben a tartományban a magyar származású ''Tetmajer Lajos'' kísérletei szerint a λ - σ<sub>t</sub> diagramban egy egyenessel ábrázolhatók. Ezek szerint:▼
[[Kép:Tetmajer.png|bélyegkép|350px|Törőfeszültség a karcsúság függvényében]]
▲A törőfeszültség csak akkor számítható a fenti összefüggés segítségével, ha az az arányossági határnál kisebb. Ebben a tartományban ''rugalmas kihajlásról'' beszélünk. Ha a törőfeszültséget a karcsúság függvényében ábrázoljuk, eredményül egy másodfokú [[hiperbola|hiperbolát]], az úgynevezett ''Euler-hiperbolát'' kapjuk, amely azonban csak az arányossági határig érvényes. A folyáshatár a törőfeszültség felső határát jelenti. A folyáshatár és az arányossági határ között ''plasztikus kihajlásról'' beszélünk. Ebben a tartományban a magyar származású ''Tetmajer Lajos'' kísérletei szerint a λ - σ<sub>t</sub> diagramban egy egyenessel ábrázolhatók. Ezek szerint:
:<math>
| |||