„Archosauria” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
1. sor:
{{Taxobox2
{{Taxobox
| name = Archosauria
| fossil_range = [[Kora triász]] – jelenkor
| image = NileCrocodile.jpg
| image_width = 200px
| image2 = Ruppelsvulture.jpg
| image2_widht = 230 px
34 ⟶ 33 sor:
A csoport rendkívül változatos a kihalt alakokkal együtt, így közös jellemzésük nehéz. A madarak csontvázrendszerének felépítése jelentősen eltér az alosztályág többi csoportjától, így az alul leírtak nem mindig jellemzőek a madarakra is.
 
A [[koponya|koponyájuk]] ugyan diapszida-típusú, ám az alsó halántékablak sohasem nyílik ki. Ezzel szemben a koponyán a szemnyílás alatt található egy ún. ’’praeorbitalis’’ nyílás. Így az Archosauriák koponyáját gyakran triapszida-koponyának nevezik. A koponyacsontba valódi gyökeres [[fog]]ak ékelődnek, ami rajtuk kívül csak az [[emlősök]]re (''(Mammalia)'') jellemző. A fogak felépítése, elhelyezkedése egyes csoportokon belül is jelentősen eltérhet az életmód függvényében. Az ''Archosauriák'' egy része két lábon járt (''biped'' járás), amit a [[függesztőövek]] (váll- és medenceöv) és a [[végtag]]ok erőteljes módosulása tett lehetővé.
 
== Életmód ==
 
Az ''Archosauriák'' többsége szárazföldön élő, gyors mozgású hüllő volt. A vízi életmódhoz másodlagosan alkalmazkodott csoportok sohasem érték el azt a mozgáskészséget a vízben, amely pl. a [[halgyíkok]]at (''(Ichtyopterygia)'') vagy a [[Plesiosauria|''Plesiosauriákat'']] jellemezte. A levegő meghódításában a messzemenően legtöbbet felmutató csoport. Két klád is, a madarak és a repülő őshüllők is meghódították a levegőt. Táplálkozásmódjuk is különféle volt: ismeretesek [[növényevők]] és [[ragadozók]] is (akárcsak a ma élő madarak között).
 
== Törzsfejlődés, rokonsági kapcsolatok ==
44 ⟶ 43 sor:
Az ''Archosauriák'' törzsfejlődése vitatott, őseiket az ''Eosuchiamorphák'' között kell keresnünk. Közös tőből erednek az ''Ichtyopterygiákkal'' (alosztályág) és a [[Lepidosauria|''Lepidosauriákkal'']] (''Lepidosauromorpha'' alosztályág; [[pikkelyes hüllők]]), azok testvércsoportját alkotják. Kialakulásuk a felső-[[perm]]ben történt, virágkoruk a [[középidő|mezozoikum]] óta egészen máig tart.
 
Az ''Archosauriákat'' ma két állatcsoport képviseli: a [[krokodilok]] és a [[madarak]]. A ma élő csoportok kladogramján egymás testvércsoportjaként jelentkeznek, tehát közös őstől erednek (bár nem közvetlenül). A madarak testvércsoportja a [[hüllőmedencéjű dinoszauruszok]] (''(Saurischia)''), melyekkel egy kládba vonhatók. E klád testvércsoportja a [[madármedencéjű dinoszauruszok]] (''(Ornithischia)''). Ezt a kládot közösen ''Dinosauria'' csoportnak nevezzük, melynek testvércsoportja a ''Herrarasaurus'', majd az ''Eoraptor'', és végül alapi helyzetben vannak a kládon a [[repülő őshüllők]] (''(Pterosauria)''). E klád neve: ''Ornithodira'', melynek egyetlen ma élő csoportja tehát a madarak. Az ''Ornithodira'' testvércsoportja a ''Crurotarsi'', melybe egyetlen élő rend tartozik, a krokodilok. Az ő testvércsoportjuk az ''Aetosauria'' ordo, lentebb ''Rauisuchia'' rend, alapi helyzetben pedig a ''Parasuchia'' (''(Phytosauria)'') rend. A két fő kládon kívül még kisebb rendek is taroznak az ''Archosauromorpha'' alosztályágba: ''Choristodera'', ''Prolacertiformes'', ''Rhynchosauria'', ''Trilophosauria''. E csoportok természetesen már kihaltak.
== Forrás és ajánlott irodalom ==