„Dél-Amerika történelme” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A rómaiakhoz hasonlóan az inkák is kiváló építészek voltak. A vályogtégla alkalmazása mellett nagy mesterei voltak a kövek formázásának és azok illesztésének. Olykor lélegzetelállító természeti helyszíneken emelték védelmi szerepet betöltő építményeiket.
A világ egyik félelemmel vegyes bámulatot ébresztő látványa [[Machu Picchu]], az elhagyott inka város, amely két hegycsúcs között a tengerszint felett 2450 m magasságban helyezkedik el. Teljesen láthatatlan az [[Urubamba folyó]] völgyéből. A színhely ismeretlen maradt a külvilág számára egészen [[1911]]-ig, amikor [[Hiram Bingham]], az amerikai felfedező rábukkant. Machu Picchu az Andok szívében Cuzcótól északra kb. 115 km-re terül el. A szomszédos városokhoz viszonyítva kicsi (lakossága nem lehetett több ezer főnél), de régészeti jelentősége annál nagyobb, mivel azon ritka helyek közé tartozik, amelyek háborítatlanul fennmaradtak az inkák kora óta.<ref name=indian />
 
==Felfedező utak Közép- és Dél-Amerikába==
 
1492- [[Kolumbusz Kristóf]] első útja az Újvilágba, ahol a Bahama-szigeteken köt ki, majd továbbhajózik Kubába (-1493)
 
1493- Kolumbusz második útja során felfedezi Dominica, Guadeloupe, Puerto Rico és Jamaica szigeteit (-1496)
 
1498- Kolumbusz harmadik útja során eléri Trinidadot, majd a venezuelai partoknál kiköt Dél-Amerikában (-1500)
 
1499- [[Alonso de Ojeda]] hajójával eléri [[Guayanát]] és [[Venezuelát]]
 
1499- [[Vicente Yanez Pinzón]] felderíti a guayanai és a brazil partokat (-1500)
 
1500- [[Alvarez Cabral]] elsodródik [[Brazília]] partjaihoz és a portugál korona birtokába veszi a területet, majd folytatja útját és a [[Jóreménység-f]]okát megkerülve Indiába hajózik
 
1501- [[Amerigo Vespucci]] expedíciója Brazília és [[Patagónia]] partjainál (-1502)
 
1502- Kolumbusz negyedik, egyben utolsó útján Közép-Amerika és a Karib-tenger partjait hajózza végig (-1504)
 
1513- [[Vasco Nunez de Balboa]] átszeli a panamai földszorost, és kiér a Csendes-óceánra
 
1513- [[Juan Ponce de León]], Puerto Ricóból észak felé hajózik, ott felfedezi a Golf-áramlatot, és kiköt Florida partjainál
 
1516- [[Juan Díaz de Solís]] felfedezi a [[La Plata]] folyót
 
1517- [[Hernandez de Córdoba]] a Yucatán-félszigeten maja romvárosokat talál
 
1519- [[Hernandez Cortez]] meghódítja Mexikót (-1521)
 
1520- [[Magellán]] dél felé követi Dél-Amerika partjait, és egy szoroson átvágva a [[Tűzföldtől]] északra kiér a Csendes-óceánra
 
1524- [[Francisco Pizarro]] Dél-Amerika nyugati partja mentén hajójával felderítő utakra indul (-1527)
 
1525- Cortez [[Honduras]] felé tart katonáival
 
1527- Cortez expedíciót küld Mexikóból a [[Fülöp-szigetekre]]
 
1532- Pizarro meghódítja Perut, majd leigázza az inka birodalmat (-1533)
 
1535- [[Pedro de Mendoza]] megalapítja Buenos Airest
 
1540- [[Francisco Vasquez de Coronado]] expedíciót indít [[Mexikóból]] [[Arizónába]] és [[Új-Mexik]]ó területére
 
1540- [[Francisco de Orellana]] Ecuadorból a Napo folyón hajózva eléri az Amazonast és végig evez az Atlanti-óceánig (-1542)
 
 
=Gyarmatosítás=
648

szerkesztés