„Szepessy Pál” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
1673. januárjában ismét a Portán járt, a hires nagyvezír, [[Köprülü Ahmed]] is fogadta. A bujdosók ügyének előmozdítása érdekében azonban számított az erdélyi fejedelem, [[I. Apafi Mihály]] támogatására is. 1676. október 7-én ezért ő is a bujdosók azon képviselői között volt, akik hűséget fogadtak a fejedelemnek. 1678. március 7-én a bujdosók a somkúti gyűlésükön az akkkori fővezérük, [[Teleki Mihály]] mellé tizenkét tagú tanácsot választottak, továbbá tisztségviselőket, Szepessy Pál is a tanács tagja lett. 1679. decemberében, több más, Erdélyben - és nem a törökök uralta, hódoltsági területeken menedéket talált - bujdosóhoz hasonlóan, ismét kötelezte magát arra, hogy az ügyüket Apafi fejedelemre bízzák, ezt a szándékát, egyes adatok szerint, még 1682. februárjában - Kende Gáborral együtt - meg is erősítette.
Azonban ebben az évben (1682) gyökeres változások következtek be. A bujdosók már 1680. január 8-án Thökölyt választották fővezérükké, Thököly és Apafi eltávolódtak egymástól. A törökök támogatását élvező Thököly 1682-ben sikeresen harcolt a császáriak ellen a [[Felvidék]]en, török segítséggel bevette az egyik legerősebb felvidéki várat, [[Fülek]]et (1682. szeptember 10.). A törökök királyi címmel ruházták fel Thökölyt, ő azonban csak [[Felső-Magyarország]] fejedelmének tartotta magát. Fülek ostromában - a törökök nyomására - Apafi is részt vett. 1682. szeptember 16-án, a még az erdélyi fejedelem pártján maradt bujdosók
Szepessy Thököly
| |||